Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler ceruzájáért 5400 fontot adtak egy árverésen, ami miatt a zsidó-liberális sajtó a teljes glóbuszon ajvékolt egy sort.

Az ezüstözött ceruza, melynek végén az AH monogram látható, egy belfasti zsidó kufár árverésén talált új gazdára, mintegy 2,3 millió forintnak megfelelő összegért – miközben a zsidó 50-80 ezer fontot, azaz akár 34 millió forintot kívánt bezsebelni érte a Sky News cikke szerint.

A ceruzát állítólag Eva Braun adta születésnapi ajándékba Hitlernek a férfi 52. születésnapján, amire az írószeren található Eva név is utal.

A ceruzát egy gyűjtő 2002-ben vette meg, azóta családja tulajdonában volt.

Az árverésen további nemzetiszocialista relikviák is gazdára találtak, köztük egy karszalag, egy horogkeresztes zászló egy része, valamint egy a Führer által aláírt fotó. A kép sem hozta meg a zsidó kufár által várt teljes pénzösszeget: 15 ezer fontot remélt érte, de 6400-ért kelt el.

Az összes nemzetiszocialista kötődésű tárgyat online licitálók vásárolták meg.

Az árverés kapcsán „erkölcsi okokból” sürgették, hogy világszerte állítsák le a „náci vonatkozású” tárgyak értékesítését: az Európai Zsidó Szövetség elnöke, a közismert zsidó szupremácista nyomásgyakorló Menachem Margolin rabbi a zsidó Bloomfield Aukciós ház szervezte árverést „a holokausztban meghalt milliók, valamint a kevés túlélő és a zsidók megsértésének bélyegezte”.

Az aukciósház szerint azonban a tárgyak a történelem részét képezik, és azok, akik megvásárolják őket, gyűjtők.

Az árverésen kalapács alá kerültek még brit katonai kitüntetések, hatástalanított fegyverek és egy ritka királyi kegyelmi irat, amelyet Viktória királynő adott ki az 1869-ben hazaárulásért elítélt ír lázadóknak.

Kövess minket -on és -en!

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.