Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler ceruzájáért 5400 fontot adtak egy árverésen, ami miatt a zsidó-liberális sajtó a teljes glóbuszon ajvékolt egy sort.

Az ezüstözött ceruza, melynek végén az AH monogram látható, egy belfasti zsidó kufár árverésén talált új gazdára, mintegy 2,3 millió forintnak megfelelő összegért – miközben a zsidó 50-80 ezer fontot, azaz akár 34 millió forintot kívánt bezsebelni érte a Sky News cikke szerint.

A ceruzát állítólag Eva Braun adta születésnapi ajándékba Hitlernek a férfi 52. születésnapján, amire az írószeren található Eva név is utal.

A ceruzát egy gyűjtő 2002-ben vette meg, azóta családja tulajdonában volt.

Az árverésen további nemzetiszocialista relikviák is gazdára találtak, köztük egy karszalag, egy horogkeresztes zászló egy része, valamint egy a Führer által aláírt fotó. A kép sem hozta meg a zsidó kufár által várt teljes pénzösszeget: 15 ezer fontot remélt érte, de 6400-ért kelt el.

Az összes nemzetiszocialista kötődésű tárgyat online licitálók vásárolták meg.

Az árverés kapcsán „erkölcsi okokból” sürgették, hogy világszerte állítsák le a „náci vonatkozású” tárgyak értékesítését: az Európai Zsidó Szövetség elnöke, a közismert zsidó szupremácista nyomásgyakorló Menachem Margolin rabbi a zsidó Bloomfield Aukciós ház szervezte árverést „a holokausztban meghalt milliók, valamint a kevés túlélő és a zsidók megsértésének bélyegezte”.

Az aukciósház szerint azonban a tárgyak a történelem részét képezik, és azok, akik megvásárolják őket, gyűjtők.

Az árverésen kalapács alá kerültek még brit katonai kitüntetések, hatástalanított fegyverek és egy ritka királyi kegyelmi irat, amelyet Viktória királynő adott ki az 1869-ben hazaárulásért elítélt ír lázadóknak.

Kövess minket -on és -en!

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.