Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler ceruzájáért 5400 fontot adtak egy árverésen, ami miatt a zsidó-liberális sajtó a teljes glóbuszon ajvékolt egy sort.

Az ezüstözött ceruza, melynek végén az AH monogram látható, egy belfasti zsidó kufár árverésén talált új gazdára, mintegy 2,3 millió forintnak megfelelő összegért – miközben a zsidó 50-80 ezer fontot, azaz akár 34 millió forintot kívánt bezsebelni érte a Sky News cikke szerint.

A ceruzát állítólag Eva Braun adta születésnapi ajándékba Hitlernek a férfi 52. születésnapján, amire az írószeren található Eva név is utal.

A ceruzát egy gyűjtő 2002-ben vette meg, azóta családja tulajdonában volt.

Az árverésen további nemzetiszocialista relikviák is gazdára találtak, köztük egy karszalag, egy horogkeresztes zászló egy része, valamint egy a Führer által aláírt fotó. A kép sem hozta meg a zsidó kufár által várt teljes pénzösszeget: 15 ezer fontot remélt érte, de 6400-ért kelt el.

Az összes nemzetiszocialista kötődésű tárgyat online licitálók vásárolták meg.

Az árverés kapcsán „erkölcsi okokból” sürgették, hogy világszerte állítsák le a „náci vonatkozású” tárgyak értékesítését: az Európai Zsidó Szövetség elnöke, a közismert zsidó szupremácista nyomásgyakorló Menachem Margolin rabbi a zsidó Bloomfield Aukciós ház szervezte árverést „a holokausztban meghalt milliók, valamint a kevés túlélő és a zsidók megsértésének bélyegezte”.

Az aukciósház szerint azonban a tárgyak a történelem részét képezik, és azok, akik megvásárolják őket, gyűjtők.

Az árverésen kalapács alá kerültek még brit katonai kitüntetések, hatástalanított fegyverek és egy ritka királyi kegyelmi irat, amelyet Viktória királynő adott ki az 1869-ben hazaárulásért elítélt ír lázadóknak.

Kövess minket -on és -en!

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.