Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1688. szeptember 6-án vették vissza a keresztény hadak a török által 1521-ben elfoglalt Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot.

A stratégiai fontosságú vár a következő évszázadban többször is gazdát cserélt, majd 1791-ben, az utolsó törökök elleni háború után kötött béke értelmében az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került. Falairól végül csak 1867-ben került le a félholdas lobogó.

Stratégiai fontosságú vár volt

A balkáni oszmán török terjeszkedés miatt a 15. század elejétől Magyarország védelmének kulcsa a Duna és a Száva összefolyásánál fekvő Nándorfehérvár lett. A várat 1440 után 1456-ban újra megostromolta II. Mehmed török szultán, de a Hunyadi János nevéhez fűződő nándorfehérvári diadal után a török előrenyomulás évtizedekre elakadt.

Hunyadi János fiának, Mátyás királynak 1490-ben bekövetkezett halála után a központi hatalom meggyengült, és I. Szulejmán 1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárt. A szultán előtt nyitva állt az út az ország belseje felé, és öt évvel később a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csatában döntő vereséget mért II. Lajos király seregeire.

A török uralom alatt a hadszíntértől biztonságos távolságra fekvő Belgrádot szandzsák – az Oszmán Birodalomban a helytartóság kisebb területi egységeinek a neve – székhelyévé tették meg. A kereskedelemben is fontos szerepet betöltő város népessége és gazdagsága is gyarapodott, mecsetek és fürdők épültek, százezernél több lakosával, a főváros Isztambul után, az Oszmán Birodalom második legnagyobb európai városa lett.

A Szent Liga létrehozása fordulatokat hozott

Az új erőre kapó Oszmán Birodalom 1683-ban – 1529 és 1532 után harmadszor – ismét megkísérelte Bécs elfoglalását, de a Sobieski János lengyel király vezette felmentő seregektől megsemmisítő vereséget szenvedett.

A következő évben a váratlan győzelmen felbuzdult Habsburgok, valamint Velence és Lengyelország XI. Ince pápa kezdeményezésére létrehozták a törökellenes Szent Ligát. A Liga seregei 1686-ban felszabadították a 145 éven át török kézen lévő Budát, a következő évben Nagyharsánynál, „a második mohácsi csatában” diadalmaskodtak, és elfoglalták a déli határon fekvő Eszéket.

A Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette mintegy harmincezer fős keresztény had 1688 júliusának végén vették ostrom alá Nándorfehérvárt, amelynek helyőrsége nagyjából tízezer embert számlált. Miután sikerült a várat körülzárni, ágyúzni kezdték az erősséget, és egy hónap múlva, augusztus végére már hatalmas rések tátongtak a vár felsővárosi falában, a várárkot aknákkal kirobbantott falrészekkel töltötték fel.

Nagy veszteségek árán űzték ki a törököt a városból

Miután a várat védő Ibrahim pasa nem volt hajlandó megadni magát, Miksa Emánuel szeptember 6-án elrendelte a döntő támadást. A várfalba ütött hatalmas résnél két irányból hatezer katona indult rohamra, miközben három helyen elterelő támadást is indítottak. Bár a főerő útját a ledöntött fal mögött újabb fal állta el, de ezt az akadályt is legyőzték, és néhány órás öldöklő küzdelem után bejutottak a városba. A kritikus pillanatban maga a fővezér vezette a rohamot.

Eközben a másik három helyen is sikerrel jártak, petárdákkal berobbantották a városkaput, és a gyalogos katonák mögött a lovasság is megérkezett a falakon belülre. Ibrahim pasa reménytelen helyzetében kitűzte a fehér zászlót: Nándorfehérvár 167 év után felszabadult a török uralom alól.

Az ostrom során a keresztény hadak mintegy négyezer embert vesztettek, a hétezer védőből ötezer esett el, harcképes csak 250 maradt. A fővezér a várost szabad prédául engedte át katonáinak, akik szörnyű vérengzést vittek végbe a muszlimok között. Belgrád lakosságának száma jelentősen lecsökkent. A diadal bomlasztó hatással volt a törökökre, akik Szendrő és Galambóc várából is elmenekültek, ezek az erősségek kardcsapás nélkül jutottak a szövetséges hadak kezére.

Többször is gazdát cserélt 1867-ig

A stratégiai fontosságú vár azonban csak két évig volt keresztény kézen: 1690-ben Köprülü Musztafa hatvanezres serege visszafoglalta, és az 1699. évi karlócai béke török kézen hagyta. A várat 1717-ben újra bevette Savoyai Jenő, de 1739-ben ismét török kézre került. 1789-től ismét osztrák fennhatóság alatt állt, de az utolsó osztrák-török háborút lezáró 1791-es béke visszajuttatta az oszmánoknak. Ezek alatt az évtizedek alatt több tízezer szerb család vándorolt ki a Habsburg Birodalomba, nagy részük a Vajdaságban, Szlavóniában és Szentendre környékén telepedett le.

A 19. század eleji felkelések után 1841-ben Mihajlo Obenovic fejedelem Belgrádot nyilvánította Szerbia fővárosának, de a félhold véglegesen csak 1867-ben tűnt el a fellegvár falairól, amikor kivonult a török helyőrség.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

2019-ben az eleki Resetár András házfelújítást végzett, mikor megdöbbentő felfedezést tett az ingatlanban, amely egykor a Faulhaber család otthona volt.

A bolsevik Vörös Hadsereg 1944 nyarán az egész keleti frontvonalon támadásba lendült. Északon Lengyelországban átkelt a Visztulán, de a Keleti-Kárpátokban az Árpád-vonalat nem tudta áttörni a magyar és német védők szívós ellenállása miatt.

Amint azt tudjuk, a Fidesz „nemzeti és keresztény” rendszerében nincs helye annak, hogy a hazafiak közterületen megemlékezzenek az 1945-ös budavári kitörés hőseiről, ellenben a szélsőbaloldali antifasiszta csoportok a tavalyi események dacára is demonstrálhatnak a mai napon.

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

Bár 25 évig népszerű és sikeres polgármesterként hihetetlen lendületet adott Kapfenberg városának, a Franz Feketéről elnevezett stadiont január elsejétől már nem hozzá kapcsolódva emlegetik majd.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

A német munkásoknak kedvező első munkareformok egyike a fizetett évi szabadság létrehozása volt.

A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.

Jó ideje keringett egy különös történet, miszerint a sarkkörön lévő Alexandra Land nevű szigeten működött egy meteorológiai állomás, amely második világháború alatt a titkos német tudományos projektek helyszíne volt.

Habár Benito Mussolinit, a Ducét 1945-ben, 61 évesen kommunista partizánok bestiálisan meggyilkolták, a dinasztia a mai napig meghatározó az olasz politikai és közéletben, leginkább Alessandra Mussolini miatt.

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

1945 tavaszán Magyarország "felszabadítása" lényegében az ország szovjet megszállását, illetve leigázásának kezdetét jelenti.

Tíz év börtönbüntetést kapott a betiltott brit nemzetiszocialista szervezet, a National Action társalapítója.

Október elején a szakemberek megkezdték a második világháború során a Balaton vizébe zuhant magyar Messerschmitt típusú vadászrepülőgép kiemelését Balatonakarattya térségében.

Dr. Bárdossy László Szombathelyen született 1890. december 10-én, római katolikus vallású kisnemesi, hivatalnoki családból.