Kövess minket -on és -en!

Egy auschwitzi fogoly a lüneburgi tartományi bíróságon kezet nyújtott a tárgyalóteremben Oskar Gröningnek, az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőrnek.

A 93 éves Oskar Gröninget, habár nem volt magas rangú, vezető beosztású, 300 ezer ember meggyilkolásával vádolják, mert jelen volt a táborban. Ez a gyakorlat, mióta vészesen elkezdtek fogyni az öreg németek, akiket fel lehet használni a kirakatperekben. A fogoly gesztusát élesen elítélte a perhez magánvádlóként csatlakozó 49 másik egykori fogoly, írja a Spiegel.

A 93 éves Oskar Gröningnek a 81 éves Eva Kor nyújtott kezet. Eva Kor azt mondta: ő mostanra megbocsájtott a náciknak, de szerinte ez "a megbocsájtás sem menti fel a gyilkosokat a büntetőjogi felelősség alól".

A gesztust a másik 49 magánvádló ügyvédjei felháborodott nyilatkozatban ítélték el: Mi nem tudunk megbocsájtani a 300 ezer ember meggyilkolásában bűnrészességgel vádolt Gröning úrnak, aki ráadásul eddig úgy gondolta, ő mentes minden büntetőjogi felelősség alól.

Az ügyben a Nemzetközi Auschwitz Bizottság is azonnal állást foglalt. Eszerint a "túlélők nincsenek abban a helyzetben, hogy megbocsássanak a tetteseknek".

Oskar Gröning pere április 21-én kezdődött a lüneburgi tartományi bíróságon. Gröning 1940-ben, 19 évesen azért jelentkezett az SS-be, mert saját bevallása szerint szeretett volna az elit csapathoz tartozni. Gröning a bíróság előtt azt mondta: kétségtelen, hogy erkölcsileg bűnrészes a tábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.