Kövess minket -on és -en!

A világháború éveibe vitt vissza egy családot a közszolgálati Cseh Televízió történelmi valóságshow-sorozatában,

amelynek első részét május 23-án mutatják be. A Szabadságra a Protektorátusba? címet valóságshow meghatározása a műsor készítői szerint kissé megtévesztő, mert a cél nemcsak a szórakozás volt, hanem a világháború alatti Cseh-morva Protektorátus életének jobb megismerése is.

A műsor felvételekor egy család három generációjának tagjait két hónapra egy egyszerű erdei lakba szállították, ahol csak azok a dolgok álltak a rendelkezésükre, amelyekkel a háború idején elődeik is rendelkezhettek.

A házat, a kis gazdaságot és a kertet saját maguknak kellett fenntartaniuk. Helyzetük mindenben a háborús viszonyokat idézte. Élelmiszerjegyeket kaptak, amelyekért vásárolni tudtak az üzletek háborús kínálatából. Internet és televízió helyett csak egy régi rádiót kaptak, amely kizárólag korabeli műsorokat közvetített. Kommunikálni csak színészekkel tudtak, akik a korabeli falusi polgármestert, a tanítót és a szomszédasszonyt alakították. Éjjelente időnként meglátogatta őket a Gestapo, amely "szerény vagyonukat is megrongálta vagy elvitte".

A protektorátusi cseh családot alakító mai háromgenerációs család a kéthavi szereplésért egymillió koronát, azaz több mint 11 millió forintot kapott. "Nagyon sok időbe telt, míg sikerült a projekthez szükséges családot megtalálnunk. Az egyik célunk az volt, hogy kipróbáljuk, hogyan bírja ki egy modern család két hónapig a régi korok körülményei közepette. A másik cél pedig az, hogy ilyen szórakoztató módon hozzuk a ma emberének közelébe a háborús évek mindennapjait" - mondta a rendező.

Zora Cejnková szerint a kiválasztott család a projekt részleteit nem ismerte. "Csak annyit tudtak, hogy egy történelmi időszak valóságával kell szembenézniük néhány hétig, és bizonyos feladatokat kell megoldaniuk" - fogalmazott.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Az utóbbi időben leginkább antiszemita nézeteiről elhíresült amerikai rapper ezúttal egy órán keresztül a Ku Klux Klán ruházatához hasonló fekete színű lepelben és csuklyában beszélgetett egy youtuberrel.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.