Kövess minket -on és -en!

Egy hétköznapi történet rendkívüli véget ért az egyik elszakított országrészben. A nyugat-felvidéki Vágegyháza-Alsózáros vagy Zárosegyháza nevű községben egy gazda ekéje szántás közben valami keménynek ütközött, amiről azt hitte, egy szikla.

A Yahoo News beszámolója szerint nem ez volt az első alkalom, hogy a bosszantó „szikla” a gazda útjába került, de úgy döntött, hogy ez lesz az utolsó. Félbehagyta a szántást, és ásót ragadott, hogy eltakarítsa a földből. Arra viszont biztosan nem számított, hogy egy második világháborús leletre talál majd.

Ahogy ásott, egy kör alakú betonszerkezet kezdett előbukkanni – írta a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatala december 11-i sajtóközleményében. A cseh határnál fekvő Chocholná-Velčice (Tarajosvelcsőc) község Facebook oldalán október 17-én megosztott fotókon az ásatás folyamata látható. A részben betemetett objektum szinte kráterre hasonlít.

Egy fél időkapszula a második világháborúból

A tisztviselők a gazda leletét egy géppuskafészek alsó feleként azonosították, amelyet a német Wehrmacht használt a második világháború idején. Ezeket a géppuskafészkeket kugelstand és kugelbunker néven is ismerték. A mainál jóval kisebb területű, első szlovák nemzeti állam a tengelyhatalmak részeként Németország, Olaszország, Japán és nem utolsó sorban Magyarország szövetségeseként harcolt a háborúban, így talán még csonka Magyarországon fellelhetőnél is több relikvia maradt fenn a gúnyhatáron túli területeken ebből a korszakból. Köztük a most felfedezett és ehhez hasonló géppuskafészkek. Ezek a védelmi szerkezetek vasbetonból készültek, és gömb alakúak voltak, a tetejükön egy lyukkal. Ahogy a közleményben áll, géppuskások vagy más gyalogsági katonák számára használták őket menedékként és lőállásként. 

A Műemlékvédelmi Hivatal szerint 1945-ben, a második világháború utolsó hónapjaihoz közeledve Tarajosvelcsőc mintegy két hétig a frontvonal mentén feküdt. A  német hadsereg védte a falut az előrenyomuló szovjet és román seregekkel szemben, mielőtt végül visszavonult. Ez idő alatt a német katonaság géppuskafészkekkel erősítette meg pozícióját.

Háborús relikviák nyomában

A hivatal kiküldött szakértői ezután a teljes zárosegyházi mezőt átvizsgálták fémdetektorokkal, de nem találtak más leletet. A leletek hiánya arra utal, hogy ez a géppuskafészek valószínűleg nem volt aktív használatban a háború ideje alatt.

A tisztviselők úgy vélik, valamikor a második világháború után a géppuskafészek felső részét megsemmisíthették, valószínűleg azért, mert zavarta a szántást. A föld alatti építményről teljesen megfeledkeztek – egészen mostanáig.

A tisztviselők becslése szerint a német erők a második világháború alatt akár ezer géppuskafészket is használtak az úgynevezett „Szlovákia” mai területén. A háború befejezése után egyes építményeket leromboltak, másokat a helyükön hagytak, és néhányat virágcserépként, játszótéri eszközként vagy más tárgyként hasznosítottak újra.

A tarajosvelcsőci géppuskafészket a Trencséni Múzeumba helyezték át.

Kövess minket -on és -en!

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Jaroszlav Hunka nyilvánosan elismerte, hogy a második világháború idején önként jelentkezett a Waffen-SS galíciai hadosztályába.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki Kaliforniában egy antiszemita aktivistára. Egy homokos, zsidó egyetemi hallgatót tettek el láb alól még 2018-ban, a 19 éves Blaze Bernsteint. 

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

A ma már közel 100 éves nő 1943-1945 között a stutthofi tábor parancsnokának volt a gépírónője, és a bíróság szerint „elképzelhetetlen, hogy ne vette volna észre, mi történik körülötte”.

A lövedék kifejezetten agitációs röplapok kiszórására készült. A megsárgult papírok közel 80 évet töltöttek el egy A-462 típusú szovjet propagandagránát belsejében.

Az i. e. 6. században, az antik görög kultúra virágzó világában született egy különleges mestermű, amely ma is ámulatba ejti a művészet és történelem szerelmeseit, a a zsidókat és libsiket pedig zavarba.

Egy angol nemzetiszocialista éppen a saját fehér fajvédő kiáltványát írta, amikor elfogták a rendőrök, amiért megszúrt egy invazív migránst a mellkasán.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Egy csoport nemzetiszocialista demonstrált az „Anne Frank naplója” című színházi előadás előtt Michigan állambeli Livingston megyében, a holokauszt propagálása ellen tiltakozva.