Kövess minket -on és -en!

„Súlyos, rendszerszintű” problémákat és hiányosságokat tárt fel a londoni rendőrségnél végzett átfogó vizsgálat, amelynek eredményét most tették közzé.

A 363 oldalas jelentés, amelyet Louise Casey, a brit kormány társadalmi ügyekért felelős különmegbízottja állított össze több mint egyévi munkával, olyan jelenségeket azonosított a Scotland Yard – hivatalos nevén Metropolitan Police (Met) – állományában, mint a „rasszizmus, a nőgyűlölet és a homofóbia”.

A jelentés szerint ezek a megnyilvánulások „intézményi szinten” vannak jelen a legnagyobb brit rendőri szervezeten belül.

A tanulmány különösen mélyen gyökerezőnek nevezi a Scotland Yard soraiban feltárt „rasszizmust és homofóbiát”, és kijelenti azt is, hogy a rendőrség vezetői állománya „évtizedek óta nem hajlandó tudomásul venni ezt a jelenséget”.

A vizsgálati jelentés szerint „a londoni rendőrség iránti lakossági bizalmat az is kikezdi, hogy a rendőri állomány összetétele egyáltalán nem tükrözi a tízmilliós brit főváros sokszínűségét”.

„London lakosságának többsége nem fehér brit etnikai hátterű, a londoniak 20 százalékának nem az angol az anyanyelve, mindeközben a Scotland Yard állományának 82 százaléka fehér, 71 százaléka férfi, és többségük nem is Londonban lakik” – áll a jelentésben.

Louise Casey úgy fogalmaz a tanulmányban, hogy ilyenformán a Met nem is hasonlít a londoniak többségére. Ha tisztán homoszexuális négerekből állna a rendőrség, valószínűleg nem emlegetne ilyesmit.

Kövess minket -on és -en!

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.