Kövess minket -on és -en!

„Súlyos, rendszerszintű” problémákat és hiányosságokat tárt fel a londoni rendőrségnél végzett átfogó vizsgálat, amelynek eredményét most tették közzé.

A 363 oldalas jelentés, amelyet Louise Casey, a brit kormány társadalmi ügyekért felelős különmegbízottja állított össze több mint egyévi munkával, olyan jelenségeket azonosított a Scotland Yard – hivatalos nevén Metropolitan Police (Met) – állományában, mint a „rasszizmus, a nőgyűlölet és a homofóbia”.

A jelentés szerint ezek a megnyilvánulások „intézményi szinten” vannak jelen a legnagyobb brit rendőri szervezeten belül.

A tanulmány különösen mélyen gyökerezőnek nevezi a Scotland Yard soraiban feltárt „rasszizmust és homofóbiát”, és kijelenti azt is, hogy a rendőrség vezetői állománya „évtizedek óta nem hajlandó tudomásul venni ezt a jelenséget”.

A vizsgálati jelentés szerint „a londoni rendőrség iránti lakossági bizalmat az is kikezdi, hogy a rendőri állomány összetétele egyáltalán nem tükrözi a tízmilliós brit főváros sokszínűségét”.

„London lakosságának többsége nem fehér brit etnikai hátterű, a londoniak 20 százalékának nem az angol az anyanyelve, mindeközben a Scotland Yard állományának 82 százaléka fehér, 71 százaléka férfi, és többségük nem is Londonban lakik” – áll a jelentésben.

Louise Casey úgy fogalmaz a tanulmányban, hogy ilyenformán a Met nem is hasonlít a londoniak többségére. Ha tisztán homoszexuális négerekből állna a rendőrség, valószínűleg nem emlegetne ilyesmit.

Kövess minket -on és -en!

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.