Kövess minket -on és -en!

A nyugat-európai közvélemény mellett egyre több politikus és civil szervezet is megelégelte a szélsőbaloldal erőszakos, terrorista akcióit, és több európai országban, az Egyesült Államokban és az Európai Parlamentben is követelik az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását és betiltását.

A német közvélemény egyre nehezebben viseli az utcai erőszakot tudatosan és szervezetten alkalmazó szélsőbaloldal ténykedését, de nemcsak az egyének tiltakoznak, hanem civil szervezetek és politikai erők is felemelték a hangjukat.

A Demokrácia-Védelem nevű, pártoktól deklaráltan független polgárjogi mozgalom a portálján 2020-ban már nyílt levelet címzett a német belügyminiszterhez, azzal a felszólítással, hogy tiltsa be az Antifasiszta Akciót (Antifa) és minősítse terrorista szervezetté. Szerintük az Antifa erőszakos cselekményeket követ el, megfélemlíti a másként gondolkodókat és szabotálja a kampányrendezvényeket. „Hazánk alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági és társadalmi struktúráinak súlyos destabilizálásával, lerombolásával küzd szabad demokratikus jogrendünk ellen. A német nép érdekében most le kell csapolni a baloldali szélsőséges mocsarat” – fogalmaztak a civil jogvédők.

Tom Vandendriessche, a belga Flamand Érdek nevű párt brüsszeli képviselője még tavaly év elején tett fel írásbeli választ igénylő kérdést az EP-ben az Antifa egyre erőszakosabb akciói miatt. A politikus úgy fogalmazott: az Antifa egy baloldali, decentralizált politikai szervezet, amely azt állítja, hogy harcol a rasszizmus és a fasizmus ellen. Ugyanakkor „az autonóm csoportok az Antifa zászlaja alatt hajtanak végre politikai akciókat, és nem kerülik az erőszakot.

Nemrég fény derült arra, hogy az Antifa összeállított egy «halállistát», amelyen a jobboldali németországi AfD párt 53 politikusa szerepel, a bombakészítési utasításokkal együtt” – hívta fel a figyelmet Vandendriessche. „Tud-e a Bizottság hasonló listákat más országokban? Mit tesz a Bizottság a jobboldali polgárok és politikusok biztonsága, valamint politikai jogaik védelme érdekében?” – tette fel a kérdéseket a képviselő.

Majd azt iránt is érdeklődött, hajlandó-e a Bizottság az Antifát terroristaszervezetnek tekinteni, és betiltani minden ilyen néven fellelhető szervezetet, ám valószínűleg erről nem lesz szó, hiszen az Európai Unióban és főképpen Németországban – a gyakorlat szerint – a jobboldali, hazafias nézeteket képviselő embereket ért támadásokat a legkevésbé veszik komolyan, a felelősöket általában meg sem nagyon találják.

Kövess minket -on és -en!

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.

Magát nemzetiszocialistának valló fehér ember ítéltek börtönbüntetésre Ausztráliában a nézeteiért. A szigetországban ez az első eset, hogy a bíróság döntése nyomán valaki karlendítésért részesül elzárásban.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

I. e. 5. évszázad: A római civilizáció egy erős patriarchátus, az apák felelősek feleségük és gyermekeik tetteiért, és abszolút hatalommal rendelkeznek a család felett (beleértve az élet és halál feletti hatalmat).

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Egy párizsi zsidó férfit megtámadott két fiatal, akik megpróbálták megerőszakolni, miután felfedeztek a telefonján egy izraeli zászlót.

Budaházy György, Barcsa-Turner Gábor és Walter Pál Péter ellen emelt 5 év után (!) vádat az ügyészség, amiért más hazafiakkal együtt egy nyilvánosan meghirdetett, LMBTQP+ rendezvényre szerettek volna bejutni, ahol az iskolai LMBTQP érzékenyítés volt a téma.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.