Kövess minket -on és -en!

A híres zeneszerző dédunokája a Die Welt című német újságban „megdöbbenésének” adott hangot az orosz zsoldosok kapcsán – írja a Jewish Chronicle.

Katharina Wagner, Adolf Hitler kedvenc zeneszerzőjének dédunokája azt mondja, hogy „elállt a lélegzete”, amikor meglátta a Wagner nevet Jevgenyij Prigozsin zsoldoscsapatának „véres zászlóin”.

A Die Welt című német újságban Katharina megdöbbenésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy felmenője, Richard Wagner műveinek „förtelmes kisajátítása” most Oroszországban folytatódik.

Katharina Wagner ugyanakkor elismerte, hogy „a politikai és rasszista őrület leggonoszabb formái” szövődtek bele dédnagyapja operáiba.

A Wagner-csoportot Dmitrij Valerjevics Utkin alapította. Az, hogy egyedül, vagy mások megbízásából, máig nem tisztázott. Utkin a zeneszerző tiszteletére választotta a Wagner nevet. Ő egyébként több nemzetiszocialista tematikájú tetoválással is rendelkezik.

Utkin 1970-ben született a szibériai Jekatyerinburghoz közeli Asbest városában. Megjárta mindkét csecsen háborút, szolgált a GRU-nál (orosz katonai hírszerzés), alezredesi rangban pedig egy Szpecnaz-egységnek is a parancsnoka volt a Wagnert megelőzően.

A csoportot Utkin a Szpecnaznál használt hívójele után nevezte el, amelyet korábban a Führer kedvenc zeneszerzője, Richard Wagner iránti tiszteletéül választott. Történetesen ugyanis Utkin tisztelője a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomnak. Elkötelezettségét több róla készült fotó bizonyítja, néhány a VKontakte-on (orosz közösségi média) és egy, a zsoldosokhoz köthető Telegram-csoportban bukkant fel.

A képen jól kivehetőek Utkin tetoválásai: baloldalt az SS sig-rúnái, alatta a birodalmi sas, jobboldalt pedig a katonai rangjelzések, amely szimbólumok mind fellehetőek a Waffen-SS által használt korabeli egyenruhákon, és a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a nemzetiszocialisták közt.

Gyaníthatóan Utkin szerepel azon a képen is, amelyet a Wagner-zsoldosokról készítettek Szíriában, és amelynek középpontjában egy Wehrmacht-sapkát viselő, Utkinra nagyon hasonlító személy áll, habár az arcokat később kitakarták.

2016-ban Utkint az Ukrajnában tett szolgálataiért Bátorságrenddel tüntették ki, amikor meghívást kapott a Kremlbe 300 másik katonával és civillel egyetemben.

Olyanok vehettek részt az eseményen, akik „különleges bátorságról és hősiességről tettek tanúbizonyságot a hazáért”, és akiknek maga Putyin személyesen mondott köszönetet szolgálataikért.

Kövess minket -on és -en!

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.