Kövess minket -on és -en!

A híres zeneszerző dédunokája a Die Welt című német újságban „megdöbbenésének” adott hangot az orosz zsoldosok kapcsán – írja a Jewish Chronicle.

Katharina Wagner, Adolf Hitler kedvenc zeneszerzőjének dédunokája azt mondja, hogy „elállt a lélegzete”, amikor meglátta a Wagner nevet Jevgenyij Prigozsin zsoldoscsapatának „véres zászlóin”.

A Die Welt című német újságban Katharina megdöbbenésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy felmenője, Richard Wagner műveinek „förtelmes kisajátítása” most Oroszországban folytatódik.

Katharina Wagner ugyanakkor elismerte, hogy „a politikai és rasszista őrület leggonoszabb formái” szövődtek bele dédnagyapja operáiba.

A Wagner-csoportot Dmitrij Valerjevics Utkin alapította. Az, hogy egyedül, vagy mások megbízásából, máig nem tisztázott. Utkin a zeneszerző tiszteletére választotta a Wagner nevet. Ő egyébként több nemzetiszocialista tematikájú tetoválással is rendelkezik.

Utkin 1970-ben született a szibériai Jekatyerinburghoz közeli Asbest városában. Megjárta mindkét csecsen háborút, szolgált a GRU-nál (orosz katonai hírszerzés), alezredesi rangban pedig egy Szpecnaz-egységnek is a parancsnoka volt a Wagnert megelőzően.

A csoportot Utkin a Szpecnaznál használt hívójele után nevezte el, amelyet korábban a Führer kedvenc zeneszerzője, Richard Wagner iránti tiszteletéül választott. Történetesen ugyanis Utkin tisztelője a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomnak. Elkötelezettségét több róla készült fotó bizonyítja, néhány a VKontakte-on (orosz közösségi média) és egy, a zsoldosokhoz köthető Telegram-csoportban bukkant fel.

A képen jól kivehetőek Utkin tetoválásai: baloldalt az SS sig-rúnái, alatta a birodalmi sas, jobboldalt pedig a katonai rangjelzések, amely szimbólumok mind fellehetőek a Waffen-SS által használt korabeli egyenruhákon, és a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a nemzetiszocialisták közt.

Gyaníthatóan Utkin szerepel azon a képen is, amelyet a Wagner-zsoldosokról készítettek Szíriában, és amelynek középpontjában egy Wehrmacht-sapkát viselő, Utkinra nagyon hasonlító személy áll, habár az arcokat később kitakarták.

2016-ban Utkint az Ukrajnában tett szolgálataiért Bátorságrenddel tüntették ki, amikor meghívást kapott a Kremlbe 300 másik katonával és civillel egyetemben.

Olyanok vehettek részt az eseményen, akik „különleges bátorságról és hősiességről tettek tanúbizonyságot a hazáért”, és akiknek maga Putyin személyesen mondott köszönetet szolgálataikért.

Kövess minket -on és -en!

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

1940 decemberében, három hónappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.