Kövess minket -on és -en!

A híres zeneszerző dédunokája a Die Welt című német újságban „megdöbbenésének” adott hangot az orosz zsoldosok kapcsán – írja a Jewish Chronicle.

Katharina Wagner, Adolf Hitler kedvenc zeneszerzőjének dédunokája azt mondja, hogy „elállt a lélegzete”, amikor meglátta a Wagner nevet Jevgenyij Prigozsin zsoldoscsapatának „véres zászlóin”.

A Die Welt című német újságban Katharina megdöbbenésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy felmenője, Richard Wagner műveinek „förtelmes kisajátítása” most Oroszországban folytatódik.

Katharina Wagner ugyanakkor elismerte, hogy „a politikai és rasszista őrület leggonoszabb formái” szövődtek bele dédnagyapja operáiba.

A Wagner-csoportot Dmitrij Valerjevics Utkin alapította. Az, hogy egyedül, vagy mások megbízásából, máig nem tisztázott. Utkin a zeneszerző tiszteletére választotta a Wagner nevet. Ő egyébként több nemzetiszocialista tematikájú tetoválással is rendelkezik.

Utkin 1970-ben született a szibériai Jekatyerinburghoz közeli Asbest városában. Megjárta mindkét csecsen háborút, szolgált a GRU-nál (orosz katonai hírszerzés), alezredesi rangban pedig egy Szpecnaz-egységnek is a parancsnoka volt a Wagnert megelőzően.

A csoportot Utkin a Szpecnaznál használt hívójele után nevezte el, amelyet korábban a Führer kedvenc zeneszerzője, Richard Wagner iránti tiszteletéül választott. Történetesen ugyanis Utkin tisztelője a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomnak. Elkötelezettségét több róla készült fotó bizonyítja, néhány a VKontakte-on (orosz közösségi média) és egy, a zsoldosokhoz köthető Telegram-csoportban bukkant fel.

A képen jól kivehetőek Utkin tetoválásai: baloldalt az SS sig-rúnái, alatta a birodalmi sas, jobboldalt pedig a katonai rangjelzések, amely szimbólumok mind fellehetőek a Waffen-SS által használt korabeli egyenruhákon, és a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a nemzetiszocialisták közt.

Gyaníthatóan Utkin szerepel azon a képen is, amelyet a Wagner-zsoldosokról készítettek Szíriában, és amelynek középpontjában egy Wehrmacht-sapkát viselő, Utkinra nagyon hasonlító személy áll, habár az arcokat később kitakarták.

2016-ban Utkint az Ukrajnában tett szolgálataiért Bátorságrenddel tüntették ki, amikor meghívást kapott a Kremlbe 300 másik katonával és civillel egyetemben.

Olyanok vehettek részt az eseményen, akik „különleges bátorságról és hősiességről tettek tanúbizonyságot a hazáért”, és akiknek maga Putyin személyesen mondott köszönetet szolgálataikért.

Kövess minket -on és -en!

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.