A zeneszerző dédunokájának nem tetszik a Wagner-csoport neve

Kövess minket -on és -en!

A híres zeneszerző dédunokája a Die Welt című német újságban „megdöbbenésének” adott hangot az orosz zsoldosok kapcsán – írja a Jewish Chronicle.

Katharina Wagner, Adolf Hitler kedvenc zeneszerzőjének dédunokája azt mondja, hogy „elállt a lélegzete”, amikor meglátta a Wagner nevet Jevgenyij Prigozsin zsoldoscsapatának „véres zászlóin”.

A Die Welt című német újságban Katharina megdöbbenésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy felmenője, Richard Wagner műveinek „förtelmes kisajátítása” most Oroszországban folytatódik.

Jelentések

Katharina Wagner ugyanakkor elismerte, hogy „a politikai és rasszista őrület leggonoszabb formái” szövődtek bele dédnagyapja operáiba.

A Wagner-csoportot Dmitrij Valerjevics Utkin alapította. Az, hogy egyedül, vagy mások megbízásából, máig nem tisztázott. Utkin a zeneszerző tiszteletére választotta a Wagner nevet. Ő egyébként több nemzetiszocialista tematikájú tetoválással is rendelkezik.

Utkin 1970-ben született a szibériai Jekatyerinburghoz közeli Asbest városában. Megjárta mindkét csecsen háborút, szolgált a GRU-nál (orosz katonai hírszerzés), alezredesi rangban pedig egy Szpecnaz-egységnek is a parancsnoka volt a Wagnert megelőzően.

A csoportot Utkin a Szpecnaznál használt hívójele után nevezte el, amelyet korábban a Führer kedvenc zeneszerzője, Richard Wagner iránti tiszteletéül választott. Történetesen ugyanis Utkin tisztelője a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomnak. Elkötelezettségét több róla készült fotó bizonyítja, néhány a VKontakte-on (orosz közösségi média) és egy, a zsoldosokhoz köthető Telegram-csoportban bukkant fel.

A képen jól kivehetőek Utkin tetoválásai: baloldalt az SS sig-rúnái, alatta a birodalmi sas, jobboldalt pedig a katonai rangjelzések, amely szimbólumok mind fellehetőek a Waffen-SS által használt korabeli egyenruhákon, és a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a nemzetiszocialisták közt.

Gyaníthatóan Utkin szerepel azon a képen is, amelyet a Wagner-zsoldosokról készítettek Szíriában, és amelynek középpontjában egy Wehrmacht-sapkát viselő, Utkinra nagyon hasonlító személy áll, habár az arcokat később kitakarták.

Archívum

2016-ban Utkint az Ukrajnában tett szolgálataiért Bátorságrenddel tüntették ki, amikor meghívást kapott a Kremlbe 300 másik katonával és civillel egyetemben.

Olyanok vehettek részt az eseményen, akik „különleges bátorságról és hősiességről tettek tanúbizonyságot a hazáért”, és akiknek maga Putyin személyesen mondott köszönetet szolgálataikért.

Kövess minket -on és -en!

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

A Csíkszentdomonkos és Marosfő körüli harcokban estem fogságba 1944. szeptember 12-én a 23. határvadász zászlóalj tisztjeként. A gyűjtőtáborok – Brassó, Focsani, Moszkva – után Magnyitogorszkban tettek ki a vasúti szerelvényből.

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Sokan vérmes reményeket fűznek Trump következő elnöki ciklusához, egyebek mellett a világbéke megteremtését is várva tőle. Számos előjel azonban arra utal, hogy csalódni fognak a várakozásaikban. 

Dr. Eduard Bloch „Páciensem, Hitler” címû írása eredetileg a Collier Magazinban jelent meg, két részben, 1941. március 15-én és március 22-én.

1944. november harmadikán egy szovjet páncélos jelent meg Budapest határában, ezzel pedig kezdetét vette Budapest százkét napon át tartó ostroma.

1945. január 24-én munka után hazafelé menet Budapesten, a Bethlen Gábor utcában mellém toppant két tatárképű szovjet katona, és fegyverrel egy közeledő, civilekből álló csoportba kényszerített.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Alig pár hónappal ezelőtt történt, hogy Szombathelyen [1999-ben] bizonyos, magát hungaristának valló fanatikus személy meggyalázta a szombathelyi zsidótemetőt, a sírkövekre nyilas- és horogkereszteket festett és ezzel az ország felháborodását váltotta ki.

Igen ritka az olyan – különösen modern kori – történelmi személyiség, akit hazájában szinte osztatlan elismerés övez.

Hadifogságom első napját egy Dembinszky utcai pincében töltöttem Budapesten. Másnap, január 28-án – éppen 21. születésnapomon – útnak indultunk Gödöllő irányába.

A világgazdaság járvány miatti lenullázását követő „újrakezdésének” programját Covid–19: The Great Reset címmel publikálta a davosi Világgazdasági Fórum saját kiadója.

A kárpáti harcok során elszakadtam alakulatomtól, a visszatérés lehetetlenné vált. Hazamentem Kecskemétre. Ott városszerte olvasható volt a felhívás: a volt katonák jelentkezzenek a szovjet parancsnokságon. Jelentkeztem.

Miután 1939. szeptember 3-án hadat üzent a III. Birodalomnak, 1945. július elsején a Szovjetuniót is meg akarta támadni Winston Churchill, minden idők legfőbb háborús uszítója.

A világháborúban, 1915 szeptemberében vonultam be, mint hadnagy és századparancsnok, a bécsújhelyi akadémia elvégzése után.

Házunkba 1944. december 31-én lépett be az első szovjet katona, és németeket keresett. Miután jól megetettük őt, társai is meglátogattak egyre sűrűbben. Közben néha elvittek tolmácskodni, mert lengyelül beszéltem.