A zeneszerző dédunokájának nem tetszik a Wagner-csoport neve

Kövess minket -on és -en!

A híres zeneszerző dédunokája a Die Welt című német újságban „megdöbbenésének” adott hangot az orosz zsoldosok kapcsán – írja a Jewish Chronicle.

Katharina Wagner, Adolf Hitler kedvenc zeneszerzőjének dédunokája azt mondja, hogy „elállt a lélegzete”, amikor meglátta a Wagner nevet Jevgenyij Prigozsin zsoldoscsapatának „véres zászlóin”.

A Die Welt című német újságban Katharina megdöbbenésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy felmenője, Richard Wagner műveinek „förtelmes kisajátítása” most Oroszországban folytatódik.

Jelentések

Katharina Wagner ugyanakkor elismerte, hogy „a politikai és rasszista őrület leggonoszabb formái” szövődtek bele dédnagyapja operáiba.

A Wagner-csoportot Dmitrij Valerjevics Utkin alapította. Az, hogy egyedül, vagy mások megbízásából, máig nem tisztázott. Utkin a zeneszerző tiszteletére választotta a Wagner nevet. Ő egyébként több nemzetiszocialista tematikájú tetoválással is rendelkezik.

Utkin 1970-ben született a szibériai Jekatyerinburghoz közeli Asbest városában. Megjárta mindkét csecsen háborút, szolgált a GRU-nál (orosz katonai hírszerzés), alezredesi rangban pedig egy Szpecnaz-egységnek is a parancsnoka volt a Wagnert megelőzően.

A csoportot Utkin a Szpecnaznál használt hívójele után nevezte el, amelyet korábban a Führer kedvenc zeneszerzője, Richard Wagner iránti tiszteletéül választott. Történetesen ugyanis Utkin tisztelője a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomnak. Elkötelezettségét több róla készült fotó bizonyítja, néhány a VKontakte-on (orosz közösségi média) és egy, a zsoldosokhoz köthető Telegram-csoportban bukkant fel.

A képen jól kivehetőek Utkin tetoválásai: baloldalt az SS sig-rúnái, alatta a birodalmi sas, jobboldalt pedig a katonai rangjelzések, amely szimbólumok mind fellehetőek a Waffen-SS által használt korabeli egyenruhákon, és a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek a nemzetiszocialisták közt.

Gyaníthatóan Utkin szerepel azon a képen is, amelyet a Wagner-zsoldosokról készítettek Szíriában, és amelynek középpontjában egy Wehrmacht-sapkát viselő, Utkinra nagyon hasonlító személy áll, habár az arcokat később kitakarták.

Elemzések

2016-ban Utkint az Ukrajnában tett szolgálataiért Bátorságrenddel tüntették ki, amikor meghívást kapott a Kremlbe 300 másik katonával és civillel egyetemben.

Olyanok vehettek részt az eseményen, akik „különleges bátorságról és hősiességről tettek tanúbizonyságot a hazáért”, és akiknek maga Putyin személyesen mondott köszönetet szolgálataikért.

Kövess minket -on és -en!

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Niedermüller Péter lelkes antifasiszta. Hithű kommunista, no meg persze zsidó is. A véleményszabadság a legkisebb mértékben sem érdekli, az újbaloldalhoz hasonlóan a vélemény addig fontos neki, amíg beleilleszthető az ő nézetrendszerébe.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

A Budapest Antifascist Solidarity Committee (BASC) is közzétette az X-en azt a bejegyzést, melyben görög antifasiszták elismerik, hogy ők támadtak az athéni magyar nagykövet autójára március 4-én kedden - írja a Magyar Jelen.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

„Csak egy nemesség van, a munka nemessége” – olvasható a falon. Az elmúlt hosszú évtizedek alatt mindenki elfelejtette, hogy a mondat Adolf Hitler szájából hangzott el.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Ez az interjú 10 éve a Deutsche Stimme c. német lapban jelenet meg Dr. Wolfgang Schmidtkével, aki  1969-től 1972-ig a pretóriai egyetem virológiai intézetében dolgozott, majd 1972-ben a zürichi egyetemen virológus doktorrá avatták. 

Lutz Gizi a magyar szlengben Gipsz Jakab női megfelelője. Ismeretlen egyénekre vagy az átlagember szinonimájaként használjuk, akárcsak az amerikaiak Jane Doe-t és John Doe-t.

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

1945. január 1-én este 19 óra 30 perckor a 3. SS-páncéloshadosztály a IV. SS-páncéloshadosztály balszárnyán, a hadtest többi kötelékével együtt megindította támadását Budapest irányába.

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak a Felvidék magyar többségű részét. E döntés előzményei az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményre mennek vissza.

Jó három órai gyaloglás után érkeztünk Szucsányba, ahol a gimnázium udvarán, 1945. április 18-án 10 órakor adtuk át fegyvereinket a csehszlovák katonáknak, akik az épületben szállásoltak el bennünket.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Neobolsevik Amerikában a fehéreket – konkrétan a heteroszexuális fehér férfiakat – hibáztatni az elképzelhető összes társadalmi gondért, bajért, bánatért valósággal nemzeti sportnak számít, amely a feketék és az etnomazochista fehérek körében hovatovább népszerűbb még a kosárlabdánál is.

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – nyilatkozta letörten Alfred Jodl vezérezredes Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.