Kövess minket -on és -en!

A harcok sújtotta kelet-ukrajnai övezetekben mintegy 35 ezer zsidó él, ebből 11 ezer Donyeck városában.

A polgári lakónegyedeket rendszeresen támadó ukrán reguláris hadsereg és az oligarchák fölállította milíciák válogatás nélküli lövöldözése elől eddig több százezer ember menekült el Luganszk és Donyeck térségéből. A harcok körzetében élő zsidókat már hónapok óta szervezetten, kisebb-nagyobb csoportokban járműveken és gyalogosan menekíti egy Dnyeper-parti táborba a Zsidó Ügynökség.

Az egykor üdülőtelepként szolgált menekülttáborban a zsidók héberül tanulnak, fölkészítik őket az 'álijára, az Izraelbe vándorlásra - olvasható a Vállá!Hádásot hírportál helyszíni riportjában.

Az ádáz harcok sújtotta Kelet-Ukrajnából egy távolabbi, egyelőre csendes helyen levő gyűjtőtáborba menekítik a zsidó lakosságot a Zsidó Ügynökség (a Szochnut) Ukrajnában szabadon tevékenykedő dolgozói. A jeruzsálemi központú, magát szinte az egész világon (így Magyarországon is) képviseltető cionista szervezet, intézmény eredeti, klasszikus feladatát teljesíti most a Luganszk és Donyeck városokban, illetve környékükön élő, összesen mintegy 35 ezer zsidó békésebb területre menekítésével és az 'álijára, vagyis az izraeli kivándorlásra való fölkészítésükben. A kivándorlásra való fölkészítés és a kivándoroltatás lebonyolítása a Zsidó Ügynökség (הסוכנות היהודית) kinyilatkoztatott feladata, nem pedig az egyes gazdanépek országaiban működő politikai pártok, politikusok, közéleti emberek "egyre fokozódó antiszemitizmusának" méricskélése, jelentgetése. Cionistáskodni, zsidóskodni ugyanis nem a budapesti romkocsmákban és lapszerkesztőségekben kell - ha már a magyarságot valaki nem kívánja vállalni -, hanem a Szochnutnál föl kell iratkozni az 'álijára.

A Válláh!Hádásot izraeli hírportál újságírói az elmúlt napokban a harcok által egyelőre nem sújtott Dnyepropetrovszk városába, az egykori Jekatyerinoszlávba utaztak, ahol a Zsidó Ügynökség izraeli dolgozói székelnek, s ahonnan a mintegy egyórás utazásnyira levő zsidó menekülttábort irányítják. A fenyves erdő közepén megbújó menekülttábor pontos helyét az újságíró sem árulhatja el, csak annyit tudhatunk meg róla, hogy a jelenleg befagyott Dnyeper folyó partján, egy korábbi üdülőtelep kisebb-nagyobb épületeibe szállásolják be a kisebb-nagyobb csoportokban, úttalan utakon, helyiek közreműködésével menekített zsidókat. A táborba érkezők láthatóan mindössze egy-két batyunyi személyes holmit mentenek ki a harcok dúlta övezetekből.

A harcok elől elmenekült zsidók az újságíróknak elmondják azt, amit mi is tudunk: a nem zsidó polgári lakosság is szenved, állandó életveszélynek van kitéve (lásd, a legutóbbi aknatámadásokat trolibuszok utasai ellen - H. J.), ám őket nem menekíti senki, sem az oroszok, sem az ukránok. Mondhatnánk úgy is, hogy nekik nincs Szochnutjuk. Pontosabban, saját maguk kezdeményezésére menekülnek az ukránok is - sajnos egyre többen a magyarok lakta kárpátaljai településekre is. A héber hírportál írója meg is jegyzi, hogy már eddig is több százezer ukrán vált menekültté, ám érdekes módon a kijevi kormány nem hajlandó őket menekültekként elismerni.

A befagyott Dnyeper folyó mentén, a fenyőerdő rejtette menekülttáborba irányított zsidók egyelőre készülnek az 'álijára, katonaviselt izraeli lányok segítségével ízlelgetik a héber nyelvet (amelynek elsajátításában csak az első negyven év nehéz...) Amint említettük, a harcok dúlta kelet-ukrajnai övezetekben mintegy 35 ezer zsidó él, s ebből 11 ezer Donyeck városában. A harcok föllángolása óta a Dnyepropetrovszk városhoz közeli Dnyeper-parti menekülttáboron keresztül eddig mintegy 2500 zsidó távozott Izraelbe. Ám amint a riportból is kiderül, többnyire botcsinálta cionistákról van szó, akik csupán a harcok elől menekülnek el Ukrajnából. Dnyepropetrovszk városában a Zsidó Ügynökség dolgozói, a menekülttábor működtetői és a harcok övezetéből menekülő zsidók ideutaztatói a hírportálnak elmondják: azért tevékenykedhetnek zavartalanul, mert a harcok föllángolásakor Izrael hivatalosan bejelentette, hogy semleges kíván maradni az orosz-ukrán konfliktusban, miközben az oroszok és az ukránok egyaránt azt bizonygatják, hogy ők egyáltalán nem antiszemiták, szeretik a zsidókat és Izraelt. Mindezt persze azért teszik, mert aki nem ekképpen cselekszik, azt rossz színben tünteti föl a nemzetközi sajtó és a politikai élet befolyásos szereplői, mondják meggyőződéssel a Zsidó Ügynökség dolgozói Dnyepropetrovszkban az izraeli hírportálnak.

Hering J. - Kurucinfó

Kövess minket -on és -en!

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.