Kövess minket -on és -en!

Egy felüljáró alatt tűnt fel egy graffiti Pesten, amely egy akasztófán lógva ábrázolta az Ilaria Salis nevezető olasz antifasiszta bandavezért, az antifa-per első számú vádlottját.

Míg Rómában egy falfirka úgy ábrázolja a Salis nevű szélsőségest, mint aki láncait elszakítva elrepül, addig Pesten egy olyan graffiti jelent meg, amely az antifa-per elsőrendű vádlottját, a Budapesten letartóztatásban lévő nőt felakasztva ábrázolja. A 39 éves antifasiszta extrémistát azzal vádolják, hogy az egyik ötletgazdája és vezénylője volt a tavaly februári, kitörésnapi, alattomos, símaszkos utcai támadásoknak a magyar fővárosban.

A művészi graffitit nem sokkal később valakik ízléstelenül lemázolták, és az akasztófa fölé a „fck nzs” (b*sszák meg a nácik) feliratot fújták.

Tavaly február 9. és 11. között a Becsület napja rendezvényhez kapcsolódóan öt támadást regisztráltak Budapesten. Hátulról támadtak járókelőkre, akiket brutálisan bántalmaztak. Több mint nyolc hónappal később, október utolsó napján a Fővárosi Főügyészség három gyanúsítottal szemben emelt vádat szélsőséges, ideológiai indíttatású támadások kapcsán.

Ilaria Salis ellen bűnszervezet tagjaként elkövetett bűncselekmények miatt emeltek vádat. Két esetben társtettesnek, egy esetben bűnsegédnek tartják, az egyik testi sértést pedig életveszélyes gyilkossági kísérletnek tartják az ügyészek. Vádalku keretében 11 éves börtönbüntetést ajánlottak fel Salisnak, aki „ártatlanságára” hivatkozva elutasította a javaslatot.

Salis ügye azt követően kapott Olaszországban szélesebb körű nyilvánosságot, hogy napvilágot láttak azok a fotók, amelyeken – ahogy ez ilyen esetben egyébként is megszokott – a bestális erőszakot elkövető nőt megbilincselve, rabláncon kísérték be az előzetes budapesti tárgyalására. A nő a sajtón keresztül arról is hazudozott a szélsőbaloldali híveinek, hogy „nagyon rossz” körülmények között tartják fogva az egyik magyarországi börtönben.

Kövess minket -on és -en!

A katonai kommentátorok többnyire egyetértenek abban, hogy a Kurszk környékén zajló ukrán diverzánsakciónak stratégiai értelme gyakorlatilag nincs, és legfeljebb arra szolgál, hogy erősítse a sorozatos harctéri kudarcok miatt igencsak letargikus ukrán katonák harci morálját.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten „az általuk szélsőjobboldalinak vélt” emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte a karlsruhei német szövetségi ügyészség.

Egyes források szerint a Waffen-SS állományának 83 százaléka sem az NSDAP-nak, sem pedig az általános SS-nek nem volt tagja.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

A Szövetségi Alkotmánybíróság meg akarta akadályozni Maja T. Magyarországra történő átszállítását. Azonban a hatóságok nem várták meg a hivatalos állásfoglalást és kiadták őt – írja szomorúan a német MDR.de.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

A tengerentúli nemzetiszocialista szimpatizánsok Adolf Hitler számára építtették a kaliforniai luxus-főhadiszállást, a háború kitörése miatt azonban a Führer végül soha nem jutott el oda.

A dokumentum azt állítja, hogy a nemzetiszocialista Németország vezetősége 1944-ben az angol-amerikai erők és a Szovjetunió közötti szakításra várt, hogy az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát a tengely oldalára állítsa.

Németországban nagyon sokan gondolják, hogy az 1923-as hiperinfláció jelentősen hozzájárult a nemzetiszocialista párt felemelkedéséhez.

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.