Kövess minket -on és -en!

Az EU 28 tagállamában a lakosságnak 57 százaléka ellenzi a bevándorlást az unión kívüli országokból,

míg a más uniós tagországokból érkezőket csak 41 százalék nem látja szívesen - idézi a német dpa hírügynökség az EuroBarometer felmérését. "A lakosság széles rétegeit foglalkoztató kényes témává vált az EU-ban a bevándorlás kérdése" - mondta a dpa-nak Richard Kühnel, az Európai Bizottság németországi képviseletének vezetője.

A harmadik országokból érkező bevándorlók integrációja mindannyiunk közös ügye - szögezte le.

Az EuroBarometer felmérése szerint a leghevesebb ellenérzése a nem uniós tagországokból érkező bevándorlókkal szemben a letteknek van: körükben 79 százalékos az elutasítási arányszám. Erős ellenérzéseket táplálnak Görögországban is, a lakosság 75 százaléka ellenzi a bevándorlást. A legengedékenyebbek a svédek, körükben 25 százalékos az elutasítási arány. Görögország után 74 százalékos elutasítási aránnyal áll Olaszország, Ciprus, a Cseh Köztársaság és "Szlovákia". Máltán a lakosság 73 százaléka, Észtországban 71 százaléka, Belgiumban és Magyarországon pedig 67 százaléka nem látná szívesen a nem uniós országokból érkező bevándorlókat. Bulgáriában 66 százalék, Németországban, Litvániában és Szlovéniában 61 százalék, Franciaországban és Nagy-Britanniában pedig 57 százalék az elutasítási arány. Ausztria 56 százalékkal 17. a rangsorban. Dániában és Luxemburgban 52 százalék, Finnországban 51 százalék, Hollandiában 50 százalék, Írországban 48 százalék, Lengyelországban és Portugáliában 44 százalék, Spanyolországban 42 százalék, Horvátországban 41 százalék, Romániában 38 százalék, Svédországban 25 százalék az elutasítási arány.

A más uniós tagországokból érkező bevándorlókat az EU-ban a lakosságnak átlagosan 41 százaléka nem látja szívesen. Hat tagországban azonban ebben a tekintetben is elutasító a lakosság többsége, és ebben is a lettek vezetik a listát 63 százalékkal. Csehországban és Cipruson 58 százalék, Olaszországban 56 százalék, Nagy-Britanniában és "Szlovákiában" 52 százalék az elutasítási arányszám.

Az uniós tagországokból érkező bevándorlókat is a svédek látják a legszívesebben, körükben mindössze 16 százalékos az elutasítás. A felmérés szerint a közös uniós bevándorlási politika alkalmazásának a gondolatát a legnagyobb arányban az osztrákok vetik el, 36 százalékos arányban, szemben a 20 százalékos uniós átlaggal. A közös bevándorlási politika alkalmazását elfogadók körében Ausztria 59 százalékkal a sor végén áll Nagy-Britanniával és Finnországgal együtt. A közös bevándorlási politikát ellenzők sorrendben: Ausztria (36 százalék), Cseh Köztársaság (33), Dánia (32), Nagy-Britannia (30), Magyarország (28), Finnország (27), Görögország, Horvátország és Svédország (25), Franciaország és "Szlovákia" (21), Ciprus és Lettország (20), Észtország, Olaszország és Szlovénia (19), Németország és Portugália (18), Belgium és Hollandia (17), Írország (15), Luxemburg, Lengyelország és Románia (13), Bulgária és Málta (11), Spanyolország (10) és Litvánia (8 százalék). A közös uniós bevándorlási politikát támogatják sorrendben: Litvánia (84 százalék), Málta és Luxemburg (82), Spanyolország és Hollandia (80), Belgium (79), Bulgária (76), Németország és Ciprus (75), Írország, Görögország és Románia (74), Olaszország és Portugália (73), Szlovénia és "Szlovákia" (71), Franciaország és Lengyelország (70), Svédország (69), Lettország (68), Magyarország (66), Észtország és Horvátország (64), Dánia (63), valamint Finnország, Nagy-Britannia, Cseh Köztársaság és Ausztria (59 százalék).

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.