Kövess minket -on és -en!

Emellett még jobban elöregszik majd a társadalom a statisztikák szerint.

Az is biztos, hogy több millióval kevesebb polgár lesz az országban 2070-re – írta meg a Főtér.ro. Az eddig sem volt titok, hogy Románia lakossága apad és az elöregedés is egyre látványosabb az alacsony születésszám és a migráció következtében, az Országos Statisztikai Intézet friss becslései azonban igencsak sötét képet festenek a nem is olyan távoli jövőre nézve.

Az intézet munkatársai több variánst is kiszámoltak a népesség eddigi változásai alapján, de mindegyik elég durva. 2070-re még az optimista variáns szerint is több mint négy millióval csökken a hazai népesség a mostani, több mint 19 millióhoz képest, és marad kábé 15,3 millió.

A pesszimista forgatókönyv szerint mindössze 11,8 millió lakosa lesz az országnak 50 év múlva, míg a kettő közötti átlag (gyaníthatóan ez áll majd legközelebb az igazsághoz) szerint 13,2 millióra fog apadni a lakosok száma.

A legnagyobb visszaesés Teleorman megyében várható, ahol a mostani lakosság több mint 70 százaléka fog eltűnni, a legkisebb pedig Brassó megyében, ahol várhatóan 4,5 százalékkal csökken a lélekszám.

Brassó mellett Beszterce-Naszód, Kolozs, Kovászna, Hargita, Iaşi, Szilágy, Szeben, Suceava és Temes megyék a szerencsésebbek: ezeken a helyeken kevesebb mint 100 ezer lakossal csökken a népesség az említett időszakban.

Érdekesség, hogy miközben az összes többi megye népessége jelentősen, csökken a statisztikai intézet számítása szerint Ilfov megyében nőni fog a lélekszám, méghozzá nem is kevéssel, több mint 200 ezerrel (42,7%).

Az alacsony születésszám és a nyugatra történő migráció miatt ráadásul a népesség látványos elöregedése is folytatódni fog a következő fél évszázadban.

Kövess minket -on és -en!

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.