Kövess minket
-on és
-en!

Meghalt Oskar Gröning, az egykori auschwitz-birkenaui munkatábor egyik utolsó, már a XXI. században elítélt őre - jelentette a Norddeutscher Rundfunk (NDR) német regionális közszolgálati médiatársaság.
Oskar Gröning ügyvédje a Der Spiegel című hírmagazin értesülését megerősítve az NDR-nek elmondta, hogy ügyfele a hét végén, 96 éves korában halt meg egy kórházban, és erről tájékoztatta a hannoveri ügyészséget, amely eljárást folytatott ellene a haláltáborban folytatott tevékenysége miatt.
Oskar Gröninget 2015-ben négy év szabadságvesztésre ítélték zsidók százezreinek legyilkolásáért. A lüneburgi tartományi bíróság szerint legkevesebb háromszázezer gyilkosságban vált bűnrészessé a munkatáborban 1944. május 16-tól július 11-ig, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején végzett tevékenységével. Az ítéletet 2016-ban megerősítette a német szövetségi legfelső bíróság (BGH), amely szerint az elítéltnek számos módon volt szerepe zsidók sérelmére elkövetett tömeggyilkosságokban.
Az NSDAP párt fegyveres szervezete, az SS önkéntesen csatlakozó tagjaként legkevesebb három napon a haláltábor vasútállomásának peronján - a „rámpán” - teljesített szolgálatot, legfőbb feladata az Auschwitzba érkező emberek csomagjainak őrzése volt. "Jelenléte a rámpán a fenyegetettség érzésének fenntartásához is hozzájárult, aminek az volt a funkciója, hogy csírájában fojtsa el az ellenállás és a menekülés gondolatát" - az ügyészség szerint.
Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett őr abban is közreműködött, hogy az SS javára hasznosítsák a deportáltak értéktárgyait, és állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek megakadályozása fegyveres erővel.
Oskar Gröning ellen 1977-ben is folytattak nyomozást, de az eljárást vádemelés nélkül lezárták. A nemzetiszocialista rendszer működtetőinek meghurcolásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) más őrökkel is foglalkozott, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.
A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság kijelentette, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok tízezreinek halálához. Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban, és a ZSt valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett, mivel addigra már nagyon kevesen maradtak, akiket a médiában nagy visszhanggal kísért tárgyalásokon is lehet mutogatni.
























