Mein Kampfot és fegyvereket találtak a Macront felpofozó férfiak egyikénél

Kövess minket -on és -en!

Fegyverekre és Adolf Hitler Mein Kampf című könyvének egy példányára is rábukkantak a nyomozók.

Házkutatást tartottak annál a két férfinél, akiket azután vettek őrizetbe, hogy megpofozták Emmanuel Macron francia elnököt egy hivatalos látogatás során - írja francia sajtójelentésekre hivatkozva a BBC.

A brit közszolgálati média beszámolója szerint mindketten 28 évesek és otthonukat a Tain-l'Hermitage-ban történt pofozkodás után kutatták át. A jelentések szerint a fegyvereket - amelyek között egy kard, egy tőr, valamint egy gyűjtői puska volt - annál az illetőnél találták meg, aki felvette az elnök elleni támadást. Azt nem tudni, hogy az eszköz működőképes volt-e, de az biztos, hogy legálisan birtokolta. Macron szóvivője cáfolta azokat a híreket, mely szerint az elnök biztonsági emberei figyelmeztették a politikust, hogy ne menjen a tömeg közelébe. "Nyilvánvaló, hogy a köztársasági elnök továbbra is közvetlen kapcsolatban marad a francia néppel, ahogy a kormány többi tagja is" - mondta Gabriel Attal. Órákkal az incidenst követően maga Macron is azt mondta, "elszigetelt esetről van szó és nem szabad megengedni, hogy szélsőségesen erőszakos emberek ellehetetlenítsék a nyilvános vitákat".

Események

A gyanúsítottakról egyelőre annyit tudni, hogy egyikük - akit azzal gyanúsítanak, hogy felpofozta az elnököt - feltételezések szerint érdeklődött bizonyos szélsőjobboldali és monarchista személyiségek, valamint a középkori francia történelem iránt. Instagram-oldalán azt írja magáról, hogy az európai történelmi harcművészetek nemzeti szövetségének tagja. Emellett olyan fotókat töltött fel profiljába, amelyeken középkori jelmezekben látható, amiken hosszú, kivont kardot tart. A Le Parisien nevű portál egyik forrása "ideológiai maszlag"-nak nevezte a gyanúsított politikai nézeteit. A másik gyanúsítottnak ugyancsak hasonló érdeklődési köre van. A támadó mielőtt odalépett az elnökhöz azt kiabálta: Montjoie Saint Denis!, azaz "Le Macroniával!"
Utóbbi egyébként a királypártiak csatakiáltása néven vált ismertté.

Mint ismert, felpofozták Emmanuel Macron francia elnököt a Franciaország délkeleti részén található Tain-l'Hermitage-ban tett látogatása során. Az államfő üdvözölni akarta a tőle kordonnal elválasztott helyieket, és kezet akart fogni egy szakállas férfival, aki inkább arcul ütötte őt. A történtek után két embert vettek őrizetbe.

Kövess minket -on és -en!

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

A mindenkori baloldal szerint a faj csak egy társadalmi konstrukció, ugyanúgy nem determinál semmit, mint azt újabban hangoztatják a biológiai nemekkel kapcsolatban.

Nemcsak férfiak vettek részt a viking kalandozásokban, egy genetikai kutatás ugyanis arra az eredményre jutott, hogy idővel az északi harcosok házastársaikat is magukkal vitték választott hazájukba.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

Napjaink egyik legismertebb arca Che Guevaráé. Pólókon és egyéb viseleti tárgyon láthatjuk viszont portréját, mint a baloldaliak számára a „szabadság és a társadalmi igazságtalanság elleni bátor küzdelem” példaképe.

Kovarcz Emil Felsőiregen, 1899. február 4-én született. Nagyváradon honvéd hadapród iskolát végzett, és az első világháborúban hivatásos tisztként teljesített szolgálatot.

Nemrégen olvashattuk az újságokban, hogy – bizonyos számítások szerint – 1970-re a new york-i Manhattan lakosságának felét a néger rassz képviselői teszik ki, és a New York belvárosát alkotó öt kerület lakosainak 28 százaléka színesbőrű lesz.

Amikor Larry Thorne-t 1954-ben közlegényként besorozták az amerikai hadseregbe, már jelentős háborús tapasztalattal rendelkezett.

A hidegháború első éveiben Magyarországon komolyan számoltak a titóista Jugoszlávia és nyugati szövetségesei támadásával, így szovjet nyomásra bunkerrendszer építésébe fogtak a déli határszakaszon. A védmű egyes elemei máig fennmaradtak. 

Számos kincsvadász próbál szerencsét a történelmi csatatereket, hogy némi „szuvenírre” tehessen szert.

1933. március 12-én Adolf Hitler birodalmi kancellár Hindenburg birodalmi elnök következő rendeletét hozta nyilvánosságra. 

A Lustgartenben a nemzeti ünnepnap alkalmából tartott tömeggyűlésen Hitler kancellár, mint minden évben, most is beszédet mondott.

A második világháború azért lehetett az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja, mert a szemben álló felek modern haditechnikai eszközökkel oltottak ki megszámlálhatatlanul sok életet.