Kövess minket 
-on és 
-en!
Fura alkalmazásra bukkant a hazai sajtó egy képviselője, egy a brit rendőrséghez köthető szervezet (The North East Counter Terrorism Unit) honlapján.
(PestiSrácok nyomán SZKR)
A Cross The Line (Átlépni a határt) nevű applikáció egy néhány perces szerepjátékon keresztül igyekszik bemutatni, milyen könnyű az interneten keresztül “szélsőséges” jobboldali szervezetek holdudvarába keveredni, amely persze egyenes út a “gyűlöletbűntények” sötét világába.
Te is átléped azt a bizonyos határt, ha szélsőséges eszmékről van szó?
Hajlamos vagy rossz társaságba keveredni?
Rávehető vagy arra, hogy gyűlöletbűnt kövess el a társasági nyomás hatására?
Nagyjából ezekre a kérdésekre szeretne választ kapni/adni egy fura brit alkalmazás, amely nem is nevezhető applikációnak, hiszen egy honlapon, opcionálisan az ember Twitter fiókjának felhasználásával működik. Az egész azonban igencsak gyanús, mert a nagyjából három perc alatt “végigjátszható” játék egy kérdésre sem ad választ, egy megoldást sem kínál, semmi újra nem hívja fel a figyelmet, viszont a felhasználó összes Twitter adatát (követések, posztok) elkéri, miközben feltérképezi, hogy az ember hajlamos-e szélsőjobboldali eszmék befogadására, vagy nem. Illetve meg sem állapít semmit, csak van.
Hogy valami nincs rendben a dologgal, az már a történet elején kiderül
A “kaland”, amelyre az alkalmazás elviszi az embert egy rettenetes hírrel kezdődik, mely szerint a fiatalokat támogatás hiányában kizárják a munkaerőpiacról. Hősünk ezt továbbosztja a Twitteren (nem igazából, mert az alkalmazás nem posztol helyettünk), majd rákeres, hogy mit lehet a környéken csinálni (feltételezhetően munka helyett), és rögtön egy Youth Action nevű “szélsőséges” ifjúsági szervezet boxedzésén találja magát. Mert ez így működik. Eddig a pontig egyébként nem volt választásunk, az alkalmazás automatikusan hozott minket el idáig.
|
|
|
|
|
|
Ez után kapunk egy üzenetet egy “szélsőséges” fiataltól, hogy “mennyire jó volt találkozni tegnap” és megkapjuk a kérdést, mely szerint “szeretnénk-e újra együtt lógni”. Itt választhatunk, hogy igen vagy nem. Mi kétféleképpen vittük végig a pályát: az egyik alkalommal minden találkozásra és kérdésre nemet mondtunk, a másik alkalommal pedig mindenre igent. Mindkét sztori ugyanoda futott ki: a “szélsőséges” szervezet rasszista megmozdulást szervezett, és az összecsapásban egy fiatal az életét vesztette.
Minden út a “szélsőségekhez” vezet
A válaszaink alapján a két végpont közt annyi a különbség, hogy mi is benne voltunk-e vagy, sem, hogy kapunk-e az ismerőseinktől ócsárló üzeneteket, vagy sem. Ennél még a számítógépek elterjedése előtt népszerű “Kaland, játék, kockázat” lapozgatós könyvek is sokkal izgalmasabbak voltak, annyi különbséggel, hogy ott lehetett csalni, hogy az legyen a végkifejlet, amit mi szeretnénk. Az alkalmazás hitelesítésére egy videót is forgattak, amelyen egy Ivan Humble nevű ex-szélsőjobboldali vezér (az EDL vezére) mesél arról, hogy mennyit segített volna neki annak idején, ha lett volna egy ilyen “oktatóprogram”, mert akkor lehet, hogy nem hozott volna ennyire rossz döntéseket két gyerekes családapaként. És itt jön a képbe az a bizonyos elmorzsolt könnycsepp.
Az alkalmazást egyébként egy The North East Counter Terrorism Unit egy rendőrséghez köthető szervezet honlapján találtuk, amelyet 2007-ben alapítottak, feladatuk pedig az, hogy segítsék a rendőrség munkáját a terrorizmus és a szélsőséges mozgalmak elleni harcban. Hiába kutattunk az oldalon, nem találtunk a szélsőséges iszlamista terroristákra vonatkozó nevelő célzatú alkalmazást. Reméljük persze, hogy csupán azért nem, mert az éppen fejlesztés alatt van.
