Kövess minket 
-on és 
-en!
A cseh-német kapcsolatok a politikusok szerint a történelemben sosem voltak ilyen jók mint most.
Csehország azonban az Európai Unió egyetlen tagállama, amely eddig még nem írta alá Németországgal a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló szerződést - hívta fel a figyelmet a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szombaton. Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy a német és a cseh jogrendszer teljesen eltérő módon határozza meg a hadisír fogalmát.
A cseh definíció szerint azok a sírhelyek minősülnek hadisírnak, ahol a háborúban elesett katonák nyugszanak. A német definíció ennél szélesebb, és hadisírnak minősülnek azok a sírhelyek is, ahol a háború alatt, illetve közvetlenül utána a háborús eseményekkel kapcsolatban elesett civilek is nyugszanak.
Amennyiben a csehek elfogadnák a szélesebb német definíciót, ahogy az a többi európai uniós ország esetében gond nélkül megtörtént, gondoskodniuk kellene azokról a emlékhelyekről, illetve tömegsírokról is, amelyekben a 2. világháború utáni kitelepítés helyi áldozatai vannak eltemetve. Ez pedig Prága számára hivatalosan egyelőre elfogadhatatlan - jegyzi meg a tekintélyes újság.
"A probléma valóban az eltérő definíciókban van" - mondta a Lidové Novinynek Jana Zechmeisterová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa. Kifejtette: a cseh-német tárgyalások ebben az ügyben már 2005-ben megszakadtak. Christian Wulff német államfő prágai látogatása során 2010 novemberében még tett egy kísérletet a csehek meggyőzésére, de sikertelenül. Azóta az üggyel senki sem foglalkozik.
Történészek szerint mintegy 25 ezerre tehető a 2. világháború utáni csehországi németellenes megtorlások német civil áldozatainak száma, azonban a teljes szám Kelet-Európa tekintetében legalább 16 millióra rúg a szülőföldjükről elüldözött németeket is egybevéve. Az események feldolgozása és a tömegsírok feltárása az 1989-es rendszerváltás óta aránylag nagy nyilvánosságot kap, s hivatalosan senki sem gátolja.
Ugyanakkor tény, hogy a cseh politika és a közvélemény, amely döntően továbbra is helyesnek tartja a mintegy 3-3,5 millió szudétanémet kitelepítését az országból, meglehetősen nehezen képes elfogadni ezeket az aránylag új és számára sokkoló dolgokat. A tömegsírok feltárása, megjelölése ezért mindenütt éles indulatokat, viharokat váltott ki.
Ilyen viták folynak például arról a tömegsírról, illetve megjelöléséről, amelyet néhány éve a nyugat-csehországi Chebben alakítottak ki. Az emlékhelyet, ahol mintegy 6000 áldozat van eltemetve, végül is a városi temetőben hozták létre. A tömegsírba kerültek annak a mintegy 500 civil áldozatnak a maradványai is, amelyeket a nyugati határvidék 145 helyén gyűjtöttek össze.
|
|
|
|
|
|
Néhány éve a dél-morvaországi Dobronínban is megjelölték azt a helyet, ahol a legyilkolt helyi német civileket a háború után egy névtelen sírba temették el. A helyszínen emelt keresztet azonban rendszeresen megrongálják vagy ellopják. Három éve cseh aktivisták a hely mellett 64 kisebb keresztet állítottak fel, amely a közeli Velké Mezirící kisvárosban 1945-ben elesett csehekre emlékeztet, próbálva ezzel is elkenni a felelősségüket Európa történetének legnagyobb, szervezett etnikai tisztogatásában.
(MTI)
