Putyin építheti meg Hitler hídját a Krímen

Kövess minket -on és -en!

Az Ukrajnát Oroszországgal a Krím félszigetnél összekötő híd világháborús tervét porolta le Moszkva, miután Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök állami céget hozott létre a projekt megvalósítására.

A Kercsi-szorosnál megépítendő híd a Krími Autonóm Köztársasághoz tartozó Kercsi-félszigetet kötné össze az oroszországi Tamany-félszigettel, így az M17-es és M18-as autópályák mellett immáron hídon át is megközelíthető lenne a stratégiai jelentőségű, az orosz csapatok által annektált Krím.

Medvegyev emlékeztetett, hogy a két ország 2010-ben állapodott meg a híd megépítésének szükségességéről, ami annak ellenére is érvényes, hogy Moszkva és Kijev között fagypontra hűltek a kapcsolatok, miután a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatását követően orosz csapatok szállták meg a Krím félszigetet. Az orosz kormányfő szerint az építkezésnek azonnal el kell kezdődnie, majd hozzátette: "Ukrajna fontos kereskedelmi és gazdasági partner volt és az is marad, a kormánynak dolgoznia kell a kérdésen".

A két országot összekötő híd ötletét először a Harmadik Birodalom főépítésze, Hitler fegyverkezési minisztere, Albert Speer vetette fel a második világháborúban, elősegítendő Észak-Kaukázus német megszállását. Hitler 1943. március 7-én személyesen adott utasítást a 4,8 kilométer hosszú vasúti és közúti híd megépítésére. A vasból és betonból készülő hídnak a félkatonai alapon működő Todt-szervezet (Organisation Todt) által épített kötélhidat kellett volna felváltania.

Események

Speernek iparkodnia kellett, Hitler mindössze hat hónapot adott a híd elkészítésére. A főépítész memoárjában adott hangot kétségeinek a terv megvalósítását illetően, látva a szovjet csapatok előrenyomulásának gyorsaságát. Mikor a szovjet csapatok 1943 szeptemberében támadást indítottak a hídfejek ellen, a hídnak még csak az egyharmada volt kész. A felhalmozott építőanyagaikból végül a szovjetek kezdték el a híd építését a Krím felszabadítása, 1944 áprilisa után, a zajló jég azonban már 1945 februárjában megrongálta a híd pillérjeinek egyharmadát.

A híd helyett 1953-ban kompjáratot helyeztek üzembe a szoros két partja között, s bár a világháború után megépítése többször is felmerült, azt mindannyiszor elhalasztották.

(multkor.hu nyomán)

Kövess minket -on és -en!

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Visszatért, majd le is lépett az X (korábban Twitter) médiaplatformról Kanye West, az antiszemita néger, aki mára szintet lépett és nyíltan vállalja, hogy „meggyőződéses náci”.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Napjaink Amerikájában a neobolsevizmus woke ideológiája nevében nyílt fehérellenes faji uszítás folyik. A fekete hatalom (black power) megvalósítása érdekében a szórakoztatóiparban, a tömegtájékoztatásban és a felsőoktatásban ténykedő fekete agitátorok és fehér kollaboránsaik egyáltalán nem titkolják, hogy mire számíthatnak a fehérek – mindenekelőtt a heteroszexuális fehér férfiak – a jövő Amerikájában, amikor majd relatíve kisebbségbe kerülnek az össz­népességen belül (a jelenlegi demográfiai tendenciák alapján 2050 körül).

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

Az európai háború befejezésének napján, 1945. május 9-én kerültem fogságba, jóllehet ennek eseménydús előzményei vannak.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

1945 januárjának első napjaiban az SS 25. és 26. fegyveres-gránátoshadosztályától kivonták sízászlóaljaikat (25., illetve 26. Waffen-Schi-Batallion der SS), amelyek a szemlét követően berakodtak és útnak indultak Prága és Bécs érintésével Magyarország felé.

Trianon után 2 évvel zajlott le a varsói csata, mely - jelentős magyar segítséggel - hozzájárult ahhoz, hogy Lengyelország megvédje az első világháború végén visszanyert függetlenségét, és megakadályozza az orosz kommunista forradalom nyugatra terjedését.

A Magyar Királyi Honvédség vezérkara 1941 április 3-án és 4-én kiadott mozgósítási parancsa vonatkozott a m. kir. 3. hadsereg parancsnokságára, az I., a IV. és az V. gyaloghadtestekre, a gyorshadtestre, a jugoszláv határon szolgálatot teljesítő határvadász alakulatokra, illetve a fővezérség közvetlenek közül a folyamerő dandárra, a repülődandárra, a nehéztüzérosztályokra, a légvédelmi tüzérekre, valamint egyéb híradó, műszaki csapatokra és intézetekre.

A német fegyverletétel után az ausztriai Steyer tartományban amerikai fogságba kerültem. Elvették fegyvereinket, és azt mondták, adnak egy pecsétes írást, amellyel mindenki indulhat haza.

A lecserélésben lévő bennszülöttek, akik a múltban fárasztó monotóniában tengették napjaikat, immár az átmenetileg még sajátjuknak mondható országokban is élvezhetik a multikulti vibráló változatosságát, azt a sajátos Benetton-érzést, amelyért korábban távoli tájakra kellett elzarándokolniuk.

Alapvetés, hogy az 1945 utáni magyar emlékezetpolitikát, s így az ebből folyó identitáspolitikát alapjaiban határozta meg világháborús vereségünk, a szovjet bolsevizmus győzelme.

1950 júniusától több lépcsőben (az osztrák határsávból, majd a nagyobb városokból és Budapestről) közel tízezer embert hurcoltak el marhavagonokban a magyar gulágra, a kutyákkal és fegyveresekkel őrzött zárt táborokba.

Mint levente, 1944 novembere végén rendeletre kellett jelentkeznem a területileg illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságon.