Putyin építheti meg Hitler hídját a Krímen

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Az Ukrajnát Oroszországgal a Krím félszigetnél összekötő híd világháborús tervét porolta le Moszkva, miután Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök állami céget hozott létre a projekt megvalósítására.

A Kercsi-szorosnál megépítendő híd a Krími Autonóm Köztársasághoz tartozó Kercsi-félszigetet kötné össze az oroszországi Tamany-félszigettel, így az M17-es és M18-as autópályák mellett immáron hídon át is megközelíthető lenne a stratégiai jelentőségű, az orosz csapatok által annektált Krím.

Medvegyev emlékeztetett, hogy a két ország 2010-ben állapodott meg a híd megépítésének szükségességéről, ami annak ellenére is érvényes, hogy Moszkva és Kijev között fagypontra hűltek a kapcsolatok, miután a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatását követően orosz csapatok szállták meg a Krím félszigetet. Az orosz kormányfő szerint az építkezésnek azonnal el kell kezdődnie, majd hozzátette: "Ukrajna fontos kereskedelmi és gazdasági partner volt és az is marad, a kormánynak dolgoznia kell a kérdésen".

A két országot összekötő híd ötletét először a Harmadik Birodalom főépítésze, Hitler fegyverkezési minisztere, Albert Speer vetette fel a második világháborúban, elősegítendő Észak-Kaukázus német megszállását. Hitler 1943. március 7-én személyesen adott utasítást a 4,8 kilométer hosszú vasúti és közúti híd megépítésére. A vasból és betonból készülő hídnak a félkatonai alapon működő Todt-szervezet (Organisation Todt) által épített kötélhidat kellett volna felváltania.

Jelentések

Speernek iparkodnia kellett, Hitler mindössze hat hónapot adott a híd elkészítésére. A főépítész memoárjában adott hangot kétségeinek a terv megvalósítását illetően, látva a szovjet csapatok előrenyomulásának gyorsaságát. Mikor a szovjet csapatok 1943 szeptemberében támadást indítottak a hídfejek ellen, a hídnak még csak az egyharmada volt kész. A felhalmozott építőanyagaikból végül a szovjetek kezdték el a híd építését a Krím felszabadítása, 1944 áprilisa után, a zajló jég azonban már 1945 februárjában megrongálta a híd pillérjeinek egyharmadát.

A híd helyett 1953-ban kompjáratot helyeztek üzembe a szoros két partja között, s bár a világháború után megépítése többször is felmerült, azt mindannyiszor elhalasztották.

(multkor.hu nyomán)

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A „Historical Figures” – egy új mesterséges intelligencián alapuló chatbot alkalmazás – lehetővé teszi, hogy a történelem 20 ezer híres személyiségének bármelyikével beszélgessen az ember.

Rájöttem, hogy egy próféta veszett el bennem – de szerencsére meglett. A frankisztáni permanens arabjárás (vö. tatárjárás) legutóbbi menetével kapcsolatos eszmefuttatásomat azzal zártam, hogy a rezsim egyik válasza a történtekre az lesz, hogy további fehér adópénzekkel igyekszik majd betömni az országra szabadított Mohamedek és Fatimák millióinak egyre mohóbb száját. És mit ad Allah, igazam lett.

„A magyar vérbíróságok előtt lefolyt pörök során arról az Európáról volt szó, ahol szellemi síkon nincsenek nagy és kis nemzetek, hanem ahol minden nemzet egyaránt teljesíti kötelességét a nagy európai gondolat jegyében. A perek kulisszája mögött nem volt szó a nagy Angliáról és a kis Lengyelországról és az Európa keleti részén fekvő még kisebb Magyarországról. Ott Európáról, a szellem Európájáról, a lassan ködbevesző Pax Romana anyagon, téren és időn felül álló európai szellemiségről volt szó.”

Oroszok és civil román rendőrök vették körül 1945. január 2-án Érdmindszentet. Senki sem távozhatott.

Az 1945 előtti korszak egyik legtisztább, legnagyobb képességű magyar államférfia, Bárdossy László volt az első, aki vértanúhalált halt a Rákosi Mátyás és Nagy Ferenc által állított kivégző oszlopok előtt.

A Patriot Front fehér nacionalista csoport öt tagját börtönbüntetésre ítélték, mert „összeesküvést szőttek” egy idahói LGBTQ+ Pride-vonaglás ellen.

A tavaszt idéző napsütésben jó félszázan gyülekeztek a megadott időpontban a Keleti pályaudvar előtti téren, hogy részt vegyenek a sétáló történelemórán, számol be a Festung Budapest 2024-es rendezvénysorozata nyitányáról a honlapján a Légió Hungária.

A felvidéki Szencen található Anton Bernolák Gimnázium történelem tanárát Slavomír Maľát diákjai jelentették az iskolának, miután nézeteivel és véleményeivel a „törvénysértés határán mozgott”.

A Római Birodalom és Oroszország történelmi példája meggyőzően bizonyítja, hogy a kollektivista-bolsevista ideológia pszichésen-mentálisan beteg társadalmakban alig talál ellenállásra.

Az antifa terroristák ismét lecsaptak Németországban, s ezúttal talán még betegebb, még perverzebb módját választották a vérengzésnek, mint eddig.

Vasárnap ismét a demokrácia csodálatos működéséről tettek tanúbizonyságot a héber rend őrei az egykori Németországban.

Eredménytelennek nevezte az olasz baloldal a Magyarországon fogva tartott antifasiszta terrorista, Ilaria Salis szabadon engedéséért folytatott politikai kampányát Giorgia Meloni miniszterelnök az RAI1-nek adott televíziós interjúban.

A 17 másodpercnyi, fekete-fehér felvétel 82 év után került elő 2015 júliusában. Az amatőr filmen az látszik, ahogy az akkor hétéves Erzsébet nemzetiszocialista karlendítést tesz.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

Az amerikai feketék sok olyan dologban hisznek, ami nem létezik, olyannyira, hogy azt lehet mondani, egy másik dimenzióban élnek, miközben a miénkben beszélnek.

Felső-Ausztriában, a Steyr folyó közelében ért bennünket 1945. május 9-e. Másnap vagy harmincan buszra szálltunk azzal, hogy Budapestig meg sem állunk.

Napjainkat a meggyőződések, magatartások és értékek idegen rendszere uralja, amelyet "politikai korrektség" néven ismerünk.

A lengyelországi Stargard város melletti Kluczewo repülőtéren 2011-ben kiemeltek a földből egy darabjaira robban német Panzerkampfwagen IV Ausf. J típusú harckocsit.

A 17 másodpercnyi, fekete-fehér felvétel 82 év után került elő 2015 júliusában. Az amatőr filmen az látszik, ahogy az akkor hétéves Erzsébet nemzetiszocialista karlendítést tesz.

1944-ben és 1956-ban a történelem megismételte önmagát. Az 1944/1945-ös vérhullással újabb magok kerültek az áldott magyar földbe.

Személyi kultusza csúcsán egy egész évig tartott Rákosi Mátyás születésnapja: ajándékokkal halmozták el, a legelső magyarnak nevezték, Kossuth és Rákóczi elébe helyezték.

A másodszor bombázott Dunai Repülőgépgyárban jelentősebb emberveszteség nem volt, mert az első bombázás nagyszámú áldozatából tanulva, a riasztás után mindenki az óvóhelyre vonult – ugyanakkor a bombatámadás a pontosabb célzás eredményeként, az április 3-inál jóval nagyobb károkat okozott.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Magyarország 1919-ben hónapokig harcolt a román túlerő ellen, míg végül egy utolsó támadás felemésztette a magyar haderőt.

A magyar nemzetiszocializmus 1942-es évének eredményeit, tapasztalatait összegző Ifj. dr. virtsologi Rupprecht Olivér gondolatai így, több mint 70 év távlatából inkább történeti jelentőségűek, semmint aktuálisak, hiszen az adott kor aktuálpolitikai helyzete értelemszerűen már a múlté.

Miért maradnak le a férfiak – konkrétan a fehér férfiak Nyugaton – manapság jobban, mint valaha? Vagy lemaradnak a nőkhöz képest, vagy egyszerűn teljesen kiesnek a társadalomból, olyannyira, hogy egyesek kezdik a gyengébb nemnek nevezni őket.