"Putyin érvelése megegyezik Hitlerével" - oroszellenes hangulat a világban a hadműveletek nyomán

Tüntetők orosz zászlót húznak fel a megyei közigazgatás épületére a kelet-ukrajnai Donyeck városában március 1-jén

 

Ukrajna az orosz "agresszió" megállítását kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától a BT szombati rendkívüli ülésén, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette az ENSZ Alapokmányát katonai egységeinek a Krímbe vezénylésével.

 

A BT megszavazta a zárt ajtók mögött elkezdett ülésen, hogy az nyilvános legyen - így azt a tévék is közvetíthetik -, pedig Oroszország először tiltakozott ez ellen. A nyilvános ülés egy 40 perces szünet után elkezdődött.

 

Jurij Szergejev ukrán nagykövet közölte: Oroszország elutasította hazája arra vonatkozó javaslatát, hogy tartsanak azonnal kétoldalú konzultációt. Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre kijelentette, hogy a kijevi kormánynak "szakítania kell" a radikálisokkal, és figyelmeztetett, hogy a radikálisok akciói "súlyos fejleményekhez vezethetnek, az Oroszországi Föderáció ezt próbálja megakadályozni". Oroszország a krími hatóságok kérésére avatkozott bele a válságba - tette hozzá. Az orosz diplomata visszautasította Kijev vádjait, és kijelentette: a válság megoldása az lenne, ha visszatérnének a február 25-i , Kijevben Viktor Janukovics államfő és az ukrán ellenzék által aláírt megállapodáshoz, és helyreállítanák a nemzeti egységkormányt.

 

Az ülés egyik szünetében Csurkin azt mondta újságíróknak nyilatkozva, hogy Oroszország "kész a komoly megbeszélésekre".

 

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette az ülésen, hogy az ukrajnai helyzet "egyre ingatagabb és veszélyesebb". Oroszország ukrajnai akcióival megsérti az ország szuverenitását, és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot" - jelentette ki Samantha Power. "Oroszországnak fel kell hagynia ukrajnai intervenciójával, mert provokatív akcióival könnyen túlfeszítheti a húrt." Arra kérte Moszkvát, hogy közvetlenül tárgyaljon az ukrán vezetéssel, és azt javasolta, hogy azonnal küldjenek Ukrajnába nemzetközi megfigyelőket, akik segíthetnének a válság súlyosbodásának megelőzésében. Power szerint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) adhatná a megfigyelőket.

 

A rendkívüli ülést kezdeményező Mark Lyall brit nagykövet közölte: az ülés célja kideríteni, hogy Oroszország "milyen alapon szállta meg a stratégiailag fontos Krím félszigetet". Miután az ülés befejeződött anélkül, hogy a BT tett volna bármilyen lépést az ukrajnai válság ügyében, Lyall újságíróknak nyilatkozva kijelentette: "Nem igazolható az a katonai tevékenység, amelyet Oroszország az utóbbi 48 órában végzett".

 

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az ülés idején közleményt adott ki, és ebben követelte Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi egységének maradéktalan tiszteletben tartását, valamint "a nyugalom helyreállítását és közvetlen párbeszédet minden érintett fél között".

 

 

Több százan tüntettek szombat este Kijevben az Oroszországi Föderáció nagykövetsége előtt, követelve Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának beszüntetését.

 

A tiltakozó akcióról Jurij Szavcsuk, az Ütés (UDAR) párt parlamenti képviselője tájékoztatta az Unian ukrán hírügynökséget, azt hangoztatva, hogy a tüntetők háromszázan vannak, de számuk folyamatosan nő.

 

A tüntetők "Nem a háborúra!", "El a kezekkel Krímtől", "SOS" feliratú táblákkal érkeztek, s megállítják az arra haladó gépkocsikat, utasaikat a tiltakozó akcióhoz való csatlakozásra szólítva fel.

Szavcsuk tájékoztatása szerint az orosz nagykövetség épületéből egyelőre nem jött ki senki, hogy meghallgassa a tüntetők követeléseit.

 

Egyenruhás fegyveresek és katonai járművek a Krím félsziget déli csücskénél fekvő Balaklavában 2014. március 1-jén

Milos Zeman cseh államfő megérti ugyan a Krím félsziget orosz anyanyelvű többségi lakosságának érdekeit, de az orosz katonai beavatkozással Ukrajnában nem ért egyet.

 

"Bár teljességgel megértem Krím orosz anyanyelvű többségi lakosságának érdekeit, hiszen a félsziget 1954-ben Hruscsov értelmetlen döntése alapján lett Ukrajnához csatolva, a katonai beavatkozással megvannak a saját tapasztalataink 1968-ból. Úgy vélem, hogy bármiféle katonai beavatkozás olyan mély árkokat ás, amelyeket generációkon át sem lehet betemetni" - állítja a cseh államfő, akinek álláspontját szóvivője, Jirí Ovcácek tolmácsolta szombaton este.

 

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök ugyanakkor indokolatlannak és teljességgel elfogadhatatlannak tartja az esetleges orosz katonai akciót Ukrajnában.

 

"A nézeteltéréseket nem lehet erővel megoldani. Mindnyájunknak tiszteletben kell tartanunk a nemzetközi kötelezettségvállalásokat" - jelentette ki Sobotka a közszolgálati cseh televízióban. A cseh kormányfő bízik abban, hogy Moszkva továbbra is tiszteletben fogja tartani nemzetközi kötelezettségvállalásait.

 

Maszkot viselő egyenruhás fegyveresek a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének épületénél Szimferopolban március 1-jén

 

Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke, volt külügyminiszter úgy véli, hogy "az Oroszországi Föderáció igyekszik kiszélesíteni hatalmát".

 

Vlagyimir Putyin orosz államfő érvelése, miszerint a katonai beavatkozásra az ukrajnai oroszok érdekeinek védelmében van szükség, Schwarzenberg szerint megegyezik Adolf Hitler érvelésével, amikor "egy idegen állam területére tört".

 

"Hitler mindig azt mondta, hogy meg kell védenie az ottani németeket. Teljesen nyilvánvaló, hogy jelen esetben nincs szó az orosz állampolgárok megvédéséről, hiszen senki sem támadja őket, és teljes biztonságban vannak" - állítja Schwarzenberg a Facebook közösségi portálon vasárnap este nyilvánosságra hozott álláspontjában.

 

 

Az Ukrajnában kialakult "rendkívüli helyzet különböző aspektusait" vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által kezdeményezett másfél órás telefonbeszélgetésük során.

 

A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy "amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére". Putyin felhívta a figyelmet, hogy reális veszélyek fenyegetik az ukrán területen tartózkodó orosz állampolgárok, megannyi honfitársa életét és egészségét. Ezért elképzelhető, hogy Oroszország nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre, ahol az orosz ajkúak többségben vannak - olvasható a Kreml honlapján.

 

Az orosz katonai erő ukrajnai bevetése kapcsán Obama által hangoztatott aggodalmakra válaszul az orosz elnök utalt a - megfogalmazása szerint a jelenlegi kijevi hatalom által lényegében ösztökélt - ultranacionalista elemek provokációs, bűnös akcióira.

 

A washingtoni fehér Ház közleménye szerint Obama követelte Putyintól, hogy Oroszország rendelje vissza a kivezényelt orosz alakulatokat krími bázisukra, tartózkodjon az ukrán válságba való mindennemű beleavatkozástól, és figyelmeztette őt, hogy Oroszország "egyre jobban el fog szigetelődni a nemzetközi közösségtől, ha folytatja az ukrajnai intervenciót".

 

Az amerikai elnök kijelentette, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi integritását katonai alakulatok Ukrajnába vezénylésével, ami egyúttal a nemzetközi jognak és az ENSZ Alapokmányának a megsértése. Arra biztatta Putyint, hogy Moszkva békésen tárgyaljon a kijevi hatóságokkal abbéli aggodalmáról, hogy Ukrajnában hogy bánnak az orosz anyanyelvűekkel. Ha szükséges, ehhez kérjen nemzetközi segítséget. Az Egyesült Államok kész részt venni a segítségnyújtásban - tette hozzá. Obama elismerte viszont, hogy Ukrajnának és Oroszországnak szilárd történelmi és kulturális kapcsolatai vannak, és hogy meg kell védeni az ukrajnai orosz ajkúak és más kisebbségek jogait.

 

Az Egyesült Államok felfüggeszti részvételét a G8-as országcsoport júniusra tervezett, az oroszországi Szocsiban megrendezendő gazdasági csúcstalálkozójának előkészítésében - közölte az elnök, megerősítve ezzel egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő korábbi bejelentését.

Francois Hollande francia elnök is felhívta Putyint, és arra kérte, hogy Oroszország tartózkodjon az erő alkalmazásától Ukrajnában, és a nemzetközi közösséggel közösen keresse a kiutat a válságból - közölte az Elysée-palota. Hollande elmondta, hogy nagyon aggasztja az ukrajnai helyzet.

 

A francia államfő az ukrajnai helyzetről beszélt szombat este Obamával, Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével és Angela Merkel német kancellárral is. Putyint telefonon felhívta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is szombaton.

 

Egyenruhás fegyveresek rendszám nélküli katonai teherautóval a Krími Autonóm Köztársaság fővárosában, Szimferopolban március 1-jén

Angela Merkel német kancellár Ukrajna területi épségének megóvását szorgalmazta szombaton. "Ezekben a napokban természetesen mindent meg kell tennünk, hogy megóvjuk Ukrajna területi épségét" - hangsúlyozta Berlinben Merkel, aki aggodalmát fejezte ki a krími helyzet miatt. A német kancellár szombat délután telefonon beszélt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel - közölte egy német kormányszóvivő, aki a megbeszélés tartalmáról nem közölt részleteket. Merkel egy Európának szentelt berlini kulturális rendezvényen vett részt, amelyen jelen volt az Európai Bizottság elnöke is.

 

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szombaton kiadott közleményében figyelmeztette Oroszországot, hogy mindannak, amit a Krímben tesz, "tökéletes harmóniában kell állnia Ukrajna szuverenitásával és területi épségével, valamint a fekete-tengeri flottára vonatkozó szerződésekkel. Egyben felszólította Moszkvát, "tegye átláthatóvá krími csapatmozgásait, szándékait és céljait".

"Semmilyen ürüggyel nem lenne igazolható" egy külső katonai beavatkozás Ukrajnában - közölte szombat esti nyilatkozatában David Cameron. A brit kormányfő a Downing Street által nyilvánosságra hozott közlemény szerint a brit kormány e véleményét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is tolmácsolta telefonon.

 

A brit miniszterelnök szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását Nagy-Britannia kérte, tekintettel a kibontakozóban lévő ukrajnai fejlemények súlyosságára.

 

Cameron közölte: a brit kormány növekvő aggodalommal figyeli az ukrajnai eseményeket.

Hozzátette: mindenkinek gondosan mérlegelnie kell, hogy mit cselekszik, és nem a feszültség eszkalálódásáért, hanem enyhítéséért kell dolgozni. "A világ figyel" - hangsúlyozta szombati állásfoglalásában a brit miniszterelnök.

 

Szombaton Oroszország londoni nagykövetét is bekérették a brit külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák az ukrajnai fejleményekkel kapcsolatos brit aggodalmakról.

 

William Hague brit külügyminiszter Londonban kiadott közleményében hangsúlyozta: potenciálisan súlyos veszélyt jelent Ukrajna szuverenitására a szombati orosz felsőházi döntés. Hague tudatta, hogy telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és az ukrajnai helyzet megnyugtatására szólította fel. "Elítélünk minden Ukrajna elleni agresszív lépést" áll a közleményben. A miniszter azt tanácsolta a brit állampolgároknak, hogy haladéktanul hagyják el a Krím félszigetet.

 

Oroszország londoni nagykövetét bekérették a brit külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák a brit aggodalmakról.

 

 

Az Egyesült Államok tanulmányozza Oroszország felelősségét abban, hogy esetleg orosz fegyveres erőket vetettek be Ukrajnában - áll a Fehér Ház szombati közleményében.

 "Figyelemmel kísérjük a helyzetet, konzultálunk partnereinkkel és megvizsgáljuk Oroszország esetleges felelősségét, amelyről tegnap beszélt az Egyesült Államok elnöke" - áll Interfax-Ukraina hírügynökség által ismertetett közleményben.

 

Barack Obama amerikai elnök pénteken aggodalmát fejezte ki az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt, és figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak "ára lesz".

John McCain amerikai republikánus szenátor szombati twitter-üzenetében azt írta: Vlagyimir Putyin orosz elnök vissza akar térni a hidegháborúhoz. McCain azt sürgette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei haladéktalanul tegyenek lépéseket az ukrajnai orosz agresszióra válaszképpen.

"Az orosz szenátus támogatta Putyin kérését, hogy csapatokat küldhessen Ukrajnába, szovjet forgatókönyv szerint. Mi nem akarunk hidegháborút, de úgy tűnik, Putyin ezt akarja" - írta az ellenzéki szenátor, az amerikai kongresszus felsőházának befolyásos tagja.

 

Az arizonai politikus szombati nyilatkozatában azt írta, mélyen aggódik amiatt, hogy "Oroszország folyamatban levő krími katonai intervenciója hamarosan ki fog terjedni Kelet-Ukrajnára". Meggyőződése szerint Barack Obama amerikai elnöknek azonnal ki kellene szabnia az "árát" annak, ahogy Moszkva viselkedik. Az elnöknek pontosítani kellene szerinte, hogy milyen "büntetés" jár Putyinnak, és sürgősen ki kellene ezeket róni.

 

McCain felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz erőalkalmazás nyilvánvaló megsértése Moszkva azon kötelezettségvállalásának, hogy tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és területi épségét. "Ne legyenek illúzióink a tekintetben, hogy mire képes Putyin elnök Ukrajnában" - figyelmeztetett az amerikai szenátor.

 

McCain meggyőződése szerint minden elszalasztott pillanat, amelyben az Egyesült Államok és szövetségesei nem reagálnak Putyin lépéseire, felbátorítja az orosz elnököt, hogy "még agresszívebb katonai beavatkozást hajtson végre Ukrajnában". Arra szólította fel Barack Obama elnököt, hogy az európai és a NATO-szövetségesekkel közösen tegye világossá, mibe fog kerülni Oroszországnak ez az "agresszió", és haladéktalanul döntsenek ezeknek a következményeknek az elrendeléséről - olvasható John McCain szenátor honlapján.

 

(MTI - Híradó nyomán)