Kövess minket -on és -en!

Elutasították a Szlovéniában rendezett népszavazáson az azonos nemű párok közötti házasságot engedélyező,

korábban a parlamentben már megszavazott törvényt, amely egyben megteremtette volna a homokosok örökbefogadási jogát is.

A szlovén választási bizottság honlapján közzétett adatok szerint a szavazatok 98 százalékának feldolgozottsága mellett a nemmel szavazók aránya 63,12 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya 36,71 százalék volt.

A törvény visszavonásának nem csak a többség voksa volt a feltétele, hanem az is, hogy a szavazásra jogosultaknak legalább egyötöde, vagyis minimum 340 ezer szavazópolgár nemet mondjon a törvényre. Jelen esetben ezt 380 149 szavazatra jogosult állampolgár tette meg.

A részvételi arány 35,65 százalékos volt.

A ljubljanai parlament még márciusban döntött a törvényről. A Koalíció a gyerekekért nevű civil szervezet a katolikus egyház támogatásával nem sokkal ezután aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy népszavazást kezdeményezzenek a rendeletről.

A referendumnak az volt a célja a kezdeményezők szerint, hogy az emberek véleményt mondhassanak arról, támogatják vagy nem az azonos neműek házasságát és örökbefogadási jogát.

A szervezet aktivistáinak rekordidő alatt sikerült összegyűjteniük a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat. Szlovéniában 35 nap alatt legkevesebb 40 ezer aláírást kell összeszedni ahhoz, hogy referendumot írjanak ki a parlamentben már elfogadott törvény visszavonásáról.

Zsidó és liberális szervezetek azzal érveltek, hogy emberi jogi kérdésekről nem népszavazással kellene dönteni, az alkotmánybíróság azonban végül a referendum kiírása mellett döntött.

Két évvel ezelőtt a szlovén parlament szigorított a népszavazás kiírásról szóló rendeletén. Ugyanis 2011-ben a parlament elfogadta az új családjogi törvényt, amelyet - mivel tartalmazta a meleg párok korlátozott és az alkotmánybíróság által később jóváhagyott, korlátozott örökbefogadási jogát - a következő évben népszavazáson elutasítottak.

Ezért a szlovén parlament 2013-ban alkotmánymódosítással szigorított a népszavazás szabályain. Megtiltotta népszavazás kiírását az emberi jogokat vagy a pénzügyeket érintő jogi rendelkezésekről, továbbá egy törvényt csak abban az esetben tett visszavonhatóvá, ha választásra jogosultak legalább 20 százaléka ellene szavaz.

Harcunk.info (MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Véget vetett több mint öt hétig tartó éhségsztrájkjának Maja T. felvett néven futó antifa terrorista – közölte a német dpa hírügynökség.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Nemzetiszocialista párttag volt-e a saját nagyapám? Erre a kérdésre mostantól minden német választ kaphat az amerikai Nemzeti Levéltár segítségével, amely először tette közzé az interneten a NSDAP teljes fennmaradt tagnyilvántartását.

Ásatások kezdődtek Lengyelországban egy feltételezett SS-bunkernél, ahol második világháború végén elrejtett aranyat és műkincseket keresnek.

2023 tavaszán Lina Engelt, a szélsőbaloldali antifasiszta terrorbrigád egyik vezetőjét, aki akkori élettársával, Johann Guntermann-nal együtt a hírhedt Hammerbandét vezette, öt év börtönbüntetésre ítélték.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Németországban a második világháború óta tavaly volt a legalacsonyabb a születések száma - derült ki a Destatis szövetségi statisztikai hivatal által közzétett adatokból.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.