Kövess minket -on és -en!

Németországban június végén 550 ezer elutasított menedékkérő élt, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung a német kormány adataira hivatkozva.

Ez a több mint félmillió ember nem kapott menedékjogot, az országot azonban mégsem kellett elhagynia. Háromnegyedük (406 ezer ember) több mint hat éve él már Németországban. A 550 ezer ember fele határozatlan idejű tartózkodási engedéllyel rendelkezik, 34 százalékuk csak egy ideig maradhat az országban.

A legtöbb elutasított menedékkérő Törökországból (77 600), Koszovóból (68 549) és Szerbiából (50 817) érkezett.

168 ezer ember kapott befogadotti státuszt, köztük 100 000 elutasított menedékkérő. Ezt a státuszt azok kapják, akik ugyan nem jogosultak menekültstátuszra, de hazájukba visszatérve üldöztetés veszélyének vannak kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja őket. Közülük 37 ezer embernek nincs útlevele, ezért maradhat Németországban.

10 ezer olyan ember van, akit már kiutasítottak Németországból, de nem lehet hazaküldeni őket, mert hazájukban nem megfelelő a biztonsági helyzet.

Svédországban közben elérte a 12 ezret az elutasított és emiatt körözés alatt álló menedékkérők száma, írja az MTI.

Az SVT svéd közszolgálati televíziónak Per Löwenberg, a svéd határőrség kitoloncolásért felelős képviselője azt mondta: az ügyek nagyobb részét elévülés miatt kell lezárni, mert a rendőrség egyszerűen nem találja meg ezeket az embereket.

A rendfenntartók az elutasított illegális bevándorlók csupán harmadát tudják visszaküldeni, mert a rendőrségnek nincs elég embere a feladathoz. A jelenlegi törvények szerint az elutasított menedékkérők négy év elteltével ismételten folyamodhatnak a menekültstátusért, és akkor a migrációs hatóság újrakezdi ügyük vizsgálatát.

Tavaly 163 ezer menedékkérő érkezett Svédországba. A rendőrség szerint a közeljövőben jelentősen növekszik majd azoknak a menekülteknek a száma, akik megpróbálnak elrejtőzni azután, hogy menedékkérelmüket elutasították.

Kövess minket -on és -en!

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.