Kövess minket -on és -en!

A 1944. január 24-én indult ukrajnai szovjet támadásban, az 1. és 2. Ukrán Frontok a Dnyeper folyó partján álló Cserkaszi közelében bekerítette a német Dél Hadseregcsoport hat hadosztályát.

Az 1. Ukrán Front északnyugati, a 2. Ukrán Front délkeleti irányba támadt és egyesült január 27-én. A következő három napban folyamatosan erősödött a bekerítés, aminek végül a külső gyűrűjét a szovjet 6. Harckocsi Hadsereg és a 20. Harckocsi Hadtest, belső gyűrűjét pedig a szovjet 4., 27. és 52. Gárda Hadseregek alkották. A bekerített terület közepén található Korszuny-Sevcsenkovszkij városa miatt, a korszuny-cserkaszii katlan nevet kapta a bekerítés, ahol 6 db nagyjából 50%-os állományú német hadosztály közel 60.000 katonája, 30 db Panzer III és IV típusú harckocsi, 47 db tüzérségi eszköz és 12 db önjáró löveg esett csapdába.

A bekerített német egységek között van az 5.SS-Panzer-Division "Wiking", az 5. SS-Freiwilligen-Sturmbrigade "Wallonien" és az SS-Freiwilligen Bataillon Narwa. A bekerített német haderő a Gruppe Stemmermann nevet kapta, General der Artillerie Wilhelm Stemmermann (Tüzérségi tábornok), a XI. Hadtest parancsnoka után, aki a rangidős tiszt a bekerítésben.

Adolf Hitler visszautasította a kitörési javaslatokat, kizárólag egy Erich von Manstein által indított felmentő akciót volt hajlandó fontolóra venni.

Kövess minket -on és -en!

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.