Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A pazar kilátás és a misztikus történelmi múlt érdekes úti céllá teszik a Sasfészekként ismert építményt.

A Sasfészek, amely egykor a Nagynémet Birodalom kiemelt diplomáciai jelentőségű építménye volt, napjainkban a Bajor-Alpok kedvelt kilátópontja, ahol a bajor konyha legjavát felvonultató étterem működik.

A robusztus kőépület az Adlf Hitlerhez köthető kevés épen megmaradt műemlék egyike, ezért jelentős érdeklődésre tart számot. Ugyanakkor, habár sok helyen olvasható, hogy a Führer kedvenc rezidenciája volt, az igazság az, hogy ő ritkábban kereste fel ezt a helyet.

Megfeszített munkával épült híres Kehlsteinhaus, ismertebb nevén a Sasfészek egy 1834 méteres magasságban, idilli környezetben található hegyvidéki kőház, nem messze Berchtesgaden városától. A közelben állt Hitler másik rezidenciája, ahol valóban sokat tartózkodott, az 1945-ben lebombázott Berghof.

Adolf Hitler, Hermann Göring és Baldur von Schirach Hitlerjugend-vezető a Sasfészekben

Az épületet Martin Bormann, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt pártkancelláriájának későbbi vezetője rendelte meg 1937 nyarán. Úgy tervezték, hogy a ház Hitler 50. születésnapjára már teljesen készen áll majd, így a munkások éjt nappallá téve dolgoztak a projekten. 13 hónap leforgása alatt nemcsak az épület készült el, hanem a hozzá vezető út is, amely Németország egyik legmagasabban fekvő útja, öt alagutat és egy hajtűkanyart is tartalmaz.

De korántsem csak ezen lehet feljutni a Sasfészekhez: a hegy gyomrában egy liftet is kialakítottak, a belsejét csiszolt sárgarézzel, bőrrel és velencei tükrökkel dekorálták.

Az épület fogadószobájának dísze a Mussolinitől kapott olasz vörösmárvány kandalló, amely az évek során megsérült, a szövetséges kiskatonák kisebb darabokat hasítottak le belőle, hogy szuvenírként hazalopkodják magukkal. A konyhát a lehető legjobban felszerelték, ám nem volt jellemző, hogy itt főztek volna, általában csak megmelegítették a városban készített ételeket. Hitler dolgozószobája is többnyire használaton kívül maradt, hiszen ez a hely inkább pihenésre szolgált.

Adolf Hitler 1938-ban kereste fel először az épületet, majd 1939. április 20-án, az 50. születésnapján tartott avatóünnepségre tért vissza. Több forrás is említi, hogy a Führer nem rajongott a magasságért.

Bár Hitler csak néhány alkalommal látogatta meg a Sasfészket, fontos politikai szövetségeseit, például Heinrich Himmlert, Joseph Goebbelst, illetve nemzetközi küldötteket fogadva, a szoros ismeretségi körébe tartozó személyek rendre megfordultak itt. Gyakori vendég volt például a Führer élettársa, későbbi felesége, Eva Braun. 1944-ben Eva húga, Gretl esküvőjét követő fogadást is a pazar panorámával rendelkező helyszínen tartották.

A Kehlsteinhaus manapság pazar kilátással elláttot étteremként is funkcionál

A Kehlsteinhaus a második világháborút jóformán sértetlenül vészelte át, a háború után pedig a helyi kormányzónak köszönhetően nem semmisítették meg az épületet. Így aztán napjainkban kisebb átalakítások és felújítások után az eredeti állapotában látható. A Sasfészket jelenleg egy alapítvány kezeli, a bevételeket valamiféle "jótékonysági" célokra fordítják.

Az épületen belül a bajor konyha fogásait kínáló étterem működik, kint pedig sörkertet alakítottak ki. A ház múltját tablókiállításon és vezetett túrákon keresztül ismerhetik meg az érdeklődők, természetesen a mai zsidó-liberális narratívában bemutatva azt.

A turistákat viszont valószínűleg nem az vonzza, hogy "politilalag korrekt" félremagyarázásokat halljanak, hanem át akarják élni a múltat egy pillanatra, amikor ott járhatnak, ahol Hitler vezér és kancellár pihent egykor.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

„Ne egyen annyit Carius, ha haslövést kap, nem tesz jót!” Tréfálkozott Schwaner őrnagy Otto Cariusszal, a Wehrmacht 502. nehézpáncélos-osztálya 2. századának parancsnokával 1944. július 24-én reggel.

A felvidéki Szencen található Anton Bernolák Gimnázium történelem tanárát Slavomír Maľát diákjai jelentették az iskolának, miután nézeteivel és véleményeivel a „törvénysértés határán mozgott”.

Az Ostromkalauz után folytatódott a Festung Budapest 2024 rendezvénysorozata. A szervezést megnehezítő körülményekről évről évre egyre többet kell beszélnünk és írnunk a különböző csatornákon és felületeken – írja e sorokat honlapján a Légió Hungária.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

Megmondom őszintén, hogy e sorok írása közben visszasírtam bármit, akármelyik cikkemet az elmúlt évekből. Nem azért, mert az Oppenheimer egy rossz film, vagy mert nem szerettem volna kritikát írni róla, sőt, épp ellenkezőleg.

Mint levente, 1944 novembere végén rendeletre kellett jelentkeznem a területileg illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságon.

Focsaniból 1945. június első hónapjaiban 2500 magyar tisztet indítottak útba a Szovjetunió belsejébe. A 22 napos út után megérkeztünk a Vjazna folyó partján fekvő Vjaznikiba.

Fajvédő nemzetiszocialisták jelentek meg amerikai Connecticut állambeli Ritzy Greenwich-ben, hogy a fehér emberek elleni rasszista erőszak miatt tiltakozzanak.

A sztálinista rendszer szétválaszthatatlan magától Sztálin személyétől. A bolsevik rendszer működési mechanizmusa gyakorlatilag Sztálin személye köré épült, és a diktátor 1953-as halálával szükségszerűen meg is változott.

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

A varégok a mai Svédország területén a középkorban letelepedett vikingek. De honnan jöttek ezek a vikingek, akikről a ma emberének a varkocsos, szakállas, baltát lóbáló északi óriások jutnak elsőre az eszébe?

Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.