Kövess minket -on és -en!

Giorgia Meloni Olaszország Fivérei (FI) elnevezésű pártja a következő olasz választás fő esélyese, ennek ellenére felfüggesztette egyik jelöltjét, miután kiderült, hogy az online térben tett bejegyzéseiben Adolf Hitler egykori német kancellárt dicsérte.

Az FI gyökerei egy második világháború után létrehozott fasiszta pártalakulatra vezethetők vissza, azonban a pártvezető Meloni jellemzése szerint a pártja konzervatív főáramlatot képvisel.

Korábban Meloniról is kerültek ki olyan 1996-os videófelvételek, amikor még az Olasz Szociális Mozgalom elnevezésű párt tagjaként Benito Mussolinit, Olaszország egykori fasiszta diktátorát dicsérte. Éppen ezért a kormányfőjelölt kritikusai szerint a fasiszta nézetek még mindig virágoznak a párt soraiban.

Legújabb bizonyíték erre, hogy a La Repubblica című újság a héten közzétette a párt jelöltje, Calogero Pisano nyolc évvel ezelőtti közösségi médiakommentárját, amelyben Adolf Hitlert nagy államférfiként jellemezte.

A posztok nyilvánosságra kerülése az olaszországi zsidó közösség haragját is kiváltotta. „Elfogadhatatlan, hogy azok, akik Hitlert dicsőítik, beülhetnek a következő parlamentbe” – írta Ruth Dureghello, a római zsidó közösség vezetője.

A szicíliai körzetben induló jelöltről kiderült az is, hogy egy 2016-os bejegyzésében Melonit modern fasisztának nevezte, és kijelentette, hogy az FI soha nem rejtette el valódi eszméit. Az információk nyilvánosságra kerülésére reagálva az FI közölte, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti Pisanót.

A közvéleménykutatók körében széles konszenzus van arról, hogy a szeptember 25-i országos választáson az FI válik a legnagyobb párttá Olaszországban, és a jobboldali pártok által alkotott blokk kényelmes többséget szerez majd az újonnan megalakuló olasz parlamentben.

Kövess minket -on és -en!

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.