Kövess minket -on és -en!

Egy berlini rabbi, aki célpontja volt egy antiszemita támadásnak, felszólította a német kormányt, hogy „toloncolja ki azokat a menekülteket, akik zsidóellenes retorikát és cselekedeteket folytatnak”.

„A hatóságoknak minden Németországba érkező menekülttel alá kellene íratniuk egy kötelezettségvállalást. Ebben ki kellene nyilvánítani, hogy az antiszemita cselekedeteket szigorúan büntetik, és kiutasításhoz vezethetnek Németországból” – mondta Ariel Kirzon Ukrajnából elszármazott intoleráns rabbi a Focus hírportálnak.

A német fővárossal határos Potsdam város zsidó közösségének rabbiját, a 43 éves Kirzont szeptember 12-én „támadták meg”, amikor fiával egy orvosi rendelésre utazott. Kirzon egy metróállomás előtti járdán állt és héberül beszélt telefonon, amikor egy arab férfi odament hozzá, szándékosan nekiment a vállának, és az arcába kiabálta, hogy „te mocskos zsidó!”.

„Világosan zsidóként voltam azonosítható, amikor hirtelen egy arab kinézetű férfi sértegetni kezdett és rám támadt. Kiabált és felemelte a kezét, megragadott, mintha meg akart volna ütni” – mondta Kirzon az eset után.

A rabbi, akin a fentiek szerint tehát egy karcolás sem esett, ezt követően testi sértés és becsületsértés miatt büntetőfeljelentést tett a berlini rendőrhatóságnál.

A hirtelen idegengyűlölővé vált Kirzon azzal érvelt, hogy a német államnak nem kötelezettsége a külföldről érkező bűnelkövetők szabadságvesztés-büntetésének finanszírozása.

„Ha valaki mégis antiszemita kijelentésekkel vagy tettekkel hívja fel magára a figyelmet, akkor nem kellene börtönbe mennie a mi adófizetőink költségén. El kellene hagynia Németországot” – állította.

Az antiszemita incidensek az elmúlt években ugrásszerűen megnőttek Németországban, párhuzamosan azzal, ahogy a harmadik világ elárasztja az országot. A német belügyminisztérium februárban közzétett adatai szerint 2021-ben 30 százalékkal nőtt az antiszemita cselekmények száma, több mint 3000 incidensről érkezett jelentés. A rendőrség 2021-ben 63 erőszakos támadást regisztrált – hattal többet, mint 2020-ban. Az incidensek csaknem fele (1306) a tavalyi második negyedévben történt, az Izrael és a Hamász közötti konfliktus idején a Gázai övezetben, amikor világszerte antiszemita erőszak kísérte a „Szabad Palesztina” tüntetéseket. A német hazfias csoportok mellett a németországi muszlim közösségek tagjai – akik közül sokan nemrég érkeztek Szíriából és az iszlám világ más országaiból – aránytalanul nagy arányban vannak jelen az elkövetők között.

Eközben a berlini rendőrség nem sokat haladt Kirzon támadójának elfogásával.

„Az ismeretlen személy elleni eljárásban a nyomozás folyamatban van, különös tekintettel a gyanúsított azonosításának a foganatosítására” – mondta a Focusnak egy rendőrségi szóvivő.

Kövess minket -on és -en!

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.