Kövess minket -on és -en!

Egy berlini rabbi, aki célpontja volt egy antiszemita támadásnak, felszólította a német kormányt, hogy „toloncolja ki azokat a menekülteket, akik zsidóellenes retorikát és cselekedeteket folytatnak”.

„A hatóságoknak minden Németországba érkező menekülttel alá kellene íratniuk egy kötelezettségvállalást. Ebben ki kellene nyilvánítani, hogy az antiszemita cselekedeteket szigorúan büntetik, és kiutasításhoz vezethetnek Németországból” – mondta Ariel Kirzon Ukrajnából elszármazott intoleráns rabbi a Focus hírportálnak.

A német fővárossal határos Potsdam város zsidó közösségének rabbiját, a 43 éves Kirzont szeptember 12-én „támadták meg”, amikor fiával egy orvosi rendelésre utazott. Kirzon egy metróállomás előtti járdán állt és héberül beszélt telefonon, amikor egy arab férfi odament hozzá, szándékosan nekiment a vállának, és az arcába kiabálta, hogy „te mocskos zsidó!”.

„Világosan zsidóként voltam azonosítható, amikor hirtelen egy arab kinézetű férfi sértegetni kezdett és rám támadt. Kiabált és felemelte a kezét, megragadott, mintha meg akart volna ütni” – mondta Kirzon az eset után.

A rabbi, akin a fentiek szerint tehát egy karcolás sem esett, ezt követően testi sértés és becsületsértés miatt büntetőfeljelentést tett a berlini rendőrhatóságnál.

A hirtelen idegengyűlölővé vált Kirzon azzal érvelt, hogy a német államnak nem kötelezettsége a külföldről érkező bűnelkövetők szabadságvesztés-büntetésének finanszírozása.

„Ha valaki mégis antiszemita kijelentésekkel vagy tettekkel hívja fel magára a figyelmet, akkor nem kellene börtönbe mennie a mi adófizetőink költségén. El kellene hagynia Németországot” – állította.

Az antiszemita incidensek az elmúlt években ugrásszerűen megnőttek Németországban, párhuzamosan azzal, ahogy a harmadik világ elárasztja az országot. A német belügyminisztérium februárban közzétett adatai szerint 2021-ben 30 százalékkal nőtt az antiszemita cselekmények száma, több mint 3000 incidensről érkezett jelentés. A rendőrség 2021-ben 63 erőszakos támadást regisztrált – hattal többet, mint 2020-ban. Az incidensek csaknem fele (1306) a tavalyi második negyedévben történt, az Izrael és a Hamász közötti konfliktus idején a Gázai övezetben, amikor világszerte antiszemita erőszak kísérte a „Szabad Palesztina” tüntetéseket. A német hazfias csoportok mellett a németországi muszlim közösségek tagjai – akik közül sokan nemrég érkeztek Szíriából és az iszlám világ más országaiból – aránytalanul nagy arányban vannak jelen az elkövetők között.

Eközben a berlini rendőrség nem sokat haladt Kirzon támadójának elfogásával.

„Az ismeretlen személy elleni eljárásban a nyomozás folyamatban van, különös tekintettel a gyanúsított azonosításának a foganatosítására” – mondta a Focusnak egy rendőrségi szóvivő.

Kövess minket -on és -en!

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Lemondták a londoni Wireless Festivalt, és minden jegytulajdonos teljes visszatérítést kap, miután az antiszemita megnyilatkozásairól is ismert Kanye West amerikai rappernek megtiltotta a belépést az Egyesült Királyságba a londoni belügyminisztérium.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.