Kövess minket -on és -en!

Egy berlini rabbi, aki célpontja volt egy antiszemita támadásnak, felszólította a német kormányt, hogy „toloncolja ki azokat a menekülteket, akik zsidóellenes retorikát és cselekedeteket folytatnak”.

„A hatóságoknak minden Németországba érkező menekülttel alá kellene íratniuk egy kötelezettségvállalást. Ebben ki kellene nyilvánítani, hogy az antiszemita cselekedeteket szigorúan büntetik, és kiutasításhoz vezethetnek Németországból” – mondta Ariel Kirzon Ukrajnából elszármazott intoleráns rabbi a Focus hírportálnak.

A német fővárossal határos Potsdam város zsidó közösségének rabbiját, a 43 éves Kirzont szeptember 12-én „támadták meg”, amikor fiával egy orvosi rendelésre utazott. Kirzon egy metróállomás előtti járdán állt és héberül beszélt telefonon, amikor egy arab férfi odament hozzá, szándékosan nekiment a vállának, és az arcába kiabálta, hogy „te mocskos zsidó!”.

„Világosan zsidóként voltam azonosítható, amikor hirtelen egy arab kinézetű férfi sértegetni kezdett és rám támadt. Kiabált és felemelte a kezét, megragadott, mintha meg akart volna ütni” – mondta Kirzon az eset után.

A rabbi, akin a fentiek szerint tehát egy karcolás sem esett, ezt követően testi sértés és becsületsértés miatt büntetőfeljelentést tett a berlini rendőrhatóságnál.

A hirtelen idegengyűlölővé vált Kirzon azzal érvelt, hogy a német államnak nem kötelezettsége a külföldről érkező bűnelkövetők szabadságvesztés-büntetésének finanszírozása.

„Ha valaki mégis antiszemita kijelentésekkel vagy tettekkel hívja fel magára a figyelmet, akkor nem kellene börtönbe mennie a mi adófizetőink költségén. El kellene hagynia Németországot” – állította.

Az antiszemita incidensek az elmúlt években ugrásszerűen megnőttek Németországban, párhuzamosan azzal, ahogy a harmadik világ elárasztja az országot. A német belügyminisztérium februárban közzétett adatai szerint 2021-ben 30 százalékkal nőtt az antiszemita cselekmények száma, több mint 3000 incidensről érkezett jelentés. A rendőrség 2021-ben 63 erőszakos támadást regisztrált – hattal többet, mint 2020-ban. Az incidensek csaknem fele (1306) a tavalyi második negyedévben történt, az Izrael és a Hamász közötti konfliktus idején a Gázai övezetben, amikor világszerte antiszemita erőszak kísérte a „Szabad Palesztina” tüntetéseket. A német hazfias csoportok mellett a németországi muszlim közösségek tagjai – akik közül sokan nemrég érkeztek Szíriából és az iszlám világ más országaiból – aránytalanul nagy arányban vannak jelen az elkövetők között.

Eközben a berlini rendőrség nem sokat haladt Kirzon támadójának elfogásával.

„Az ismeretlen személy elleni eljárásban a nyomozás folyamatban van, különös tekintettel a gyanúsított azonosításának a foganatosítására” – mondta a Focusnak egy rendőrségi szóvivő.

Kövess minket -on és -en!

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a Nyugati pályaudvaron elfogott egy német állampolgárt, akit hazájában többek között fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme miatt köröztek – közölte a Police.hu.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.