Kövess minket -on és -en!

Egy berlini rabbi, aki célpontja volt egy antiszemita támadásnak, felszólította a német kormányt, hogy „toloncolja ki azokat a menekülteket, akik zsidóellenes retorikát és cselekedeteket folytatnak”.

„A hatóságoknak minden Németországba érkező menekülttel alá kellene íratniuk egy kötelezettségvállalást. Ebben ki kellene nyilvánítani, hogy az antiszemita cselekedeteket szigorúan büntetik, és kiutasításhoz vezethetnek Németországból” – mondta Ariel Kirzon Ukrajnából elszármazott intoleráns rabbi a Focus hírportálnak.

A német fővárossal határos Potsdam város zsidó közösségének rabbiját, a 43 éves Kirzont szeptember 12-én „támadták meg”, amikor fiával egy orvosi rendelésre utazott. Kirzon egy metróállomás előtti járdán állt és héberül beszélt telefonon, amikor egy arab férfi odament hozzá, szándékosan nekiment a vállának, és az arcába kiabálta, hogy „te mocskos zsidó!”.

„Világosan zsidóként voltam azonosítható, amikor hirtelen egy arab kinézetű férfi sértegetni kezdett és rám támadt. Kiabált és felemelte a kezét, megragadott, mintha meg akart volna ütni” – mondta Kirzon az eset után.

A rabbi, akin a fentiek szerint tehát egy karcolás sem esett, ezt követően testi sértés és becsületsértés miatt büntetőfeljelentést tett a berlini rendőrhatóságnál.

A hirtelen idegengyűlölővé vált Kirzon azzal érvelt, hogy a német államnak nem kötelezettsége a külföldről érkező bűnelkövetők szabadságvesztés-büntetésének finanszírozása.

„Ha valaki mégis antiszemita kijelentésekkel vagy tettekkel hívja fel magára a figyelmet, akkor nem kellene börtönbe mennie a mi adófizetőink költségén. El kellene hagynia Németországot” – állította.

Az antiszemita incidensek az elmúlt években ugrásszerűen megnőttek Németországban, párhuzamosan azzal, ahogy a harmadik világ elárasztja az országot. A német belügyminisztérium februárban közzétett adatai szerint 2021-ben 30 százalékkal nőtt az antiszemita cselekmények száma, több mint 3000 incidensről érkezett jelentés. A rendőrség 2021-ben 63 erőszakos támadást regisztrált – hattal többet, mint 2020-ban. Az incidensek csaknem fele (1306) a tavalyi második negyedévben történt, az Izrael és a Hamász közötti konfliktus idején a Gázai övezetben, amikor világszerte antiszemita erőszak kísérte a „Szabad Palesztina” tüntetéseket. A német hazfias csoportok mellett a németországi muszlim közösségek tagjai – akik közül sokan nemrég érkeztek Szíriából és az iszlám világ más országaiból – aránytalanul nagy arányban vannak jelen az elkövetők között.

Eközben a berlini rendőrség nem sokat haladt Kirzon támadójának elfogásával.

„Az ismeretlen személy elleni eljárásban a nyomozás folyamatban van, különös tekintettel a gyanúsított azonosításának a foganatosítására” – mondta a Focusnak egy rendőrségi szóvivő.

Kövess minket -on és -en!

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.