Tóratekercset avattak az egykori NSDAP-főhadiszállás épületében

Kövess minket -on és -en!

Krefeldben a Bismarckplatz 32. szám alatti, impozáns villában rendezkedett be a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, melynek tagjai bizonyára elhűlve figyelték volna a mostani gyalázatot.

Az ünnepségnek hívott esemény során során háromszáz résztvevő kíséretében avatták fel a helyi zsidók új tóratekercsét. Közel 100 évvel korábban még a tetszetős, vörösre festett épületben szorgoskodó németek precíz jelentést állítottak össze a népharag által megvalósult kristályéjszakai pogrom eredményéről:

„A zsidó közösség 63 tagját tartóztatták le és hurcolták a krefeldi börtönbe. A zsidó családok otthonaiba betörtek, a bútorokat tönkretették és az utcára hajigálták. A Peterstrassében lévő zsinagógát megrongálták és felgyújtották. A Krefeld Linn zsinagógát megsemmisítették. Mivel a falak épen maradtak a tűzben, azokat a tűzoltók rombolták le. Az Uerdingen zsinagógát lerombolták, a tóratekercseket a talmudköteteket és a többi zsidó könyvet máglyára vetették. A Hüls zsinagógát felgyújtották. A bleichpfadi zsidó közösségi házat felgyújtották és lerombolták. Tizennyolc zsidó tulajdonban lévő üzletet megsemmisítettek a városközpontban”.

Archívum

A harag napját követően megkezdődött a zsidók visszaszorítása, majd munkatáborba deportálása. A város zsidósága az utóbbi évtizedekben kezdett újjáéledni a Chábád-mozgalom egyik küldötte, az igen groteszk nevű Yitzhak Mendel Wagner rabbi vezetésével. Az új Tóra elkészültét a Bayer gyógyszeripari cég adománya tette lehetővé. A tekercset az antwerpeni Yosef Dan Khranovsky tóramásoló írta meg, a Tórát burkoló szövetet a jeruzsálemi Roosen család ajándékozta a közösségnek. A Roosen család ősei Krefeldben éltek és egy saját zsinagógát is fenntartottak, melyet a második világháborút megelőzően megsemmisítettek a helyiek.

A sávuot előtt néhány nappal megrendezett avatóünnepségen megjelent a város polgármestere, Frank Meyer, Németország lubavicsi küldötteinek egy csoportja, illetve az ukrajnai Dnyipróból a közeli Düsseldorfba menekült jesiva diákjai.

„Nyolcvan évvel ezelőtt, 1943-ban már egy zsidó sem élt Krefeldben. Ezért is olyan örömteli, hogy sávuot, a tóraadás ünnepén az egyre erősödő krefeldi hitközség tagjai már a saját tekercsükből hallgathatják meg a Tízparancsolat felolvasását” – mondta Wagner rabbi.

Kövess minket -on és -en!

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Rájöttem, hogy egy próféta veszett el bennem – de szerencsére meglett. A frankisztáni permanens arabjárás (vö. tatárjárás) legutóbbi menetével kapcsolatos eszmefuttatásomat azzal zártam, hogy a rezsim egyik válasza a történtekre az lesz, hogy további fehér adópénzekkel igyekszik majd betömni az országra szabadított Mohamedek és Fatimák millióinak egyre mohóbb száját. És mit ad Allah, igazam lett.

1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. 

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – nyilatkozta letörten Alfred Jodl vezérezredes Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

Az USA nemcsak a Szovjetunióban jelölt ki célpontokat, de Európában és Kínában is.

Juan Perón argentin elnök felesége, a mai napig a legismertebb argentin személyiség, akit hazájában sokan még ma is szentként tisztelnek.

30 évvel ezelőtt rejtélyes, horogkeresztet mintázó lombkoronákra lettek figyelmesek egy kelet-németországi erdőben.

George Orwell angol író 1984 című politikai fikciója 1949-ben jelent meg. A hidegháború alatt írt regény a sztálini rezsim bírálata, legalábbis a megjelenése idején kizárólagosan így interpretálták, de a dolog később megváltozott.

A hadosztály 1944. október 6-ig továbbra is védte állásait a Marostól délre anélkül, hogy jobb- vagy balszárnyát fedezték volna. Amikor azonban aznap megindult a 2. Ukrán Front debreceni támadó hadművelete, a 4. SS-páncélgránátos-hadosztály korábbi arcvonala végleg tarthatatlanná vált.

Közismert mondás, hogy a győztesek írják a történelmet. Van viszont a történelemnek egy olyan szeglete, amiről még a győztesek sem akarnak írni.

Nem szóltak a fanfárok és diszsortűz sem dördült. A moszkvai Vörös tér sötét és kihalt volt, amikor több mint nyolc évvel halála után végre örök nyugalomra helyezték Sztálint.