Kövess minket -on és -en!

Krefeldben a Bismarckplatz 32. szám alatti, impozáns villában rendezkedett be a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, melynek tagjai bizonyára elhűlve figyelték volna a mostani gyalázatot.

Az ünnepségnek hívott esemény során során háromszáz résztvevő kíséretében avatták fel a helyi zsidók új tóratekercsét. Közel 100 évvel korábban még a tetszetős, vörösre festett épületben szorgoskodó németek precíz jelentést állítottak össze a népharag által megvalósult kristályéjszakai pogrom eredményéről:

„A zsidó közösség 63 tagját tartóztatták le és hurcolták a krefeldi börtönbe. A zsidó családok otthonaiba betörtek, a bútorokat tönkretették és az utcára hajigálták. A Peterstrassében lévő zsinagógát megrongálták és felgyújtották. A Krefeld Linn zsinagógát megsemmisítették. Mivel a falak épen maradtak a tűzben, azokat a tűzoltók rombolták le. Az Uerdingen zsinagógát lerombolták, a tóratekercseket a talmudköteteket és a többi zsidó könyvet máglyára vetették. A Hüls zsinagógát felgyújtották. A bleichpfadi zsidó közösségi házat felgyújtották és lerombolták. Tizennyolc zsidó tulajdonban lévő üzletet megsemmisítettek a városközpontban”.

A harag napját követően megkezdődött a zsidók visszaszorítása, majd munkatáborba deportálása. A város zsidósága az utóbbi évtizedekben kezdett újjáéledni a Chábád-mozgalom egyik küldötte, az igen groteszk nevű Yitzhak Mendel Wagner rabbi vezetésével. Az új Tóra elkészültét a Bayer gyógyszeripari cég adománya tette lehetővé. A tekercset az antwerpeni Yosef Dan Khranovsky tóramásoló írta meg, a Tórát burkoló szövetet a jeruzsálemi Roosen család ajándékozta a közösségnek. A Roosen család ősei Krefeldben éltek és egy saját zsinagógát is fenntartottak, melyet a második világháborút megelőzően megsemmisítettek a helyiek.

A sávuot előtt néhány nappal megrendezett avatóünnepségen megjelent a város polgármestere, Frank Meyer, Németország lubavicsi küldötteinek egy csoportja, illetve az ukrajnai Dnyipróból a közeli Düsseldorfba menekült jesiva diákjai.

„Nyolcvan évvel ezelőtt, 1943-ban már egy zsidó sem élt Krefeldben. Ezért is olyan örömteli, hogy sávuot, a tóraadás ünnepén az egyre erősödő krefeldi hitközség tagjai már a saját tekercsükből hallgathatják meg a Tízparancsolat felolvasását” – mondta Wagner rabbi.

Kövess minket -on és -en!

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

1813. július 16-án született a szegedi alsóvároson Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. Nevét Magyarországon mindenki ismeri, a népdalok és mondák mellett versek, regények, filmek dolgozták fel életének különböző epizódjait, nevezetesebb tetteit.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.