Kövess minket -on és -en!

Krefeldben a Bismarckplatz 32. szám alatti, impozáns villában rendezkedett be a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, melynek tagjai bizonyára elhűlve figyelték volna a mostani gyalázatot.

Az ünnepségnek hívott esemény során során háromszáz résztvevő kíséretében avatták fel a helyi zsidók új tóratekercsét. Közel 100 évvel korábban még a tetszetős, vörösre festett épületben szorgoskodó németek precíz jelentést állítottak össze a népharag által megvalósult kristályéjszakai pogrom eredményéről:

„A zsidó közösség 63 tagját tartóztatták le és hurcolták a krefeldi börtönbe. A zsidó családok otthonaiba betörtek, a bútorokat tönkretették és az utcára hajigálták. A Peterstrassében lévő zsinagógát megrongálták és felgyújtották. A Krefeld Linn zsinagógát megsemmisítették. Mivel a falak épen maradtak a tűzben, azokat a tűzoltók rombolták le. Az Uerdingen zsinagógát lerombolták, a tóratekercseket a talmudköteteket és a többi zsidó könyvet máglyára vetették. A Hüls zsinagógát felgyújtották. A bleichpfadi zsidó közösségi házat felgyújtották és lerombolták. Tizennyolc zsidó tulajdonban lévő üzletet megsemmisítettek a városközpontban”.

A harag napját követően megkezdődött a zsidók visszaszorítása, majd munkatáborba deportálása. A város zsidósága az utóbbi évtizedekben kezdett újjáéledni a Chábád-mozgalom egyik küldötte, az igen groteszk nevű Yitzhak Mendel Wagner rabbi vezetésével. Az új Tóra elkészültét a Bayer gyógyszeripari cég adománya tette lehetővé. A tekercset az antwerpeni Yosef Dan Khranovsky tóramásoló írta meg, a Tórát burkoló szövetet a jeruzsálemi Roosen család ajándékozta a közösségnek. A Roosen család ősei Krefeldben éltek és egy saját zsinagógát is fenntartottak, melyet a második világháborút megelőzően megsemmisítettek a helyiek.

A sávuot előtt néhány nappal megrendezett avatóünnepségen megjelent a város polgármestere, Frank Meyer, Németország lubavicsi küldötteinek egy csoportja, illetve az ukrajnai Dnyipróból a közeli Düsseldorfba menekült jesiva diákjai.

„Nyolcvan évvel ezelőtt, 1943-ban már egy zsidó sem élt Krefeldben. Ezért is olyan örömteli, hogy sávuot, a tóraadás ünnepén az egyre erősödő krefeldi hitközség tagjai már a saját tekercsükből hallgathatják meg a Tízparancsolat felolvasását” – mondta Wagner rabbi.

Kövess minket -on és -en!

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből.