Hatalmas volt a viking kovácsmester sírja

Kövess minket -on és -en!

Hatalmas, reprezentatív sírban temették el 1200 évvel ezelőtt azt a viking mesterembert, akinek nyughelyét norvég régészek fedezték fel. 

A viking férfi társadalmának megbecsült tagja volt. A többrétegű temetkezést Norvégia nyugati partvidékén, Sogndalsdalenben fedezték fel. A sírban legfelül a legalapvetőbb kovácsszerszámokat, három kalapácsot, két üllőt és a fogót találták meg, valamivel mélyebbről egy fejsze, egy kard, valamint többféle mezőgazdasági eszköz - többek között kasza, sarló, malomkő - került elő, az alattuk lévő rétegből a mester személyes használati tárgyait - borotvát, ollót, csipeszt, serpenyőt és salakkotrót - emelték ki a régészek. Összesen hatvan tárgyi emlék, illetve 150 töredék került napvilágra.

Archívum

A sír legalján fedezték fel a régészek a kovácsmester hamvait, illetve néhány csontmaradványt, emellett további személyes tárgyait is megtalálták - az elhunyt ruházatát díszítő gyöngyök, valamint egy csontból faragott fésű került elő. Egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy a maradványok emberhez vagy állathoz tartoztak-e.

Asle Bruen Olsen, a Bergeni Egyetem régésze szerint az elmúlt évek egyik leggazdagabb norvégiai leletegyüttesét tárták fel. A sír ráadásul sokkal nagyobb, mint arra a régészek számítottak. "Úgy véljük, a kovácsmester szerettei ezzel a sok személyes tárggyal az elhunyt szakmai tudására akarták ráirányítani a figyelmet. Elképzelhető, hogy nagyon sok tárgyat maga készített. A sírt vizsgálva azt lehet mondani, hogy a kovács helybéli volt, aki a társadalomban előkelő helyet foglalt el" - mondta el Olsen, az ásatás egyik vezetője.

A régészek a leletek korát 1200-1300 évesre becsülték, a szénizotópos vizsgálatok pedig megállapították, hogy a viking mester 800 körül hunyt el. A leletek konzerválása a Bergeni Egyetemen folyik, amint a szakemberek végeznek, a tárgyakat a nagyközönség számára is elérhetővé teszik, valószínűleg egy speciális kiállítás keretében.

Kövess minket -on és -en!

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

A poloskáktól szenvedtem a legtöbbet. Este hazaérve a barakkban poloskazápor fogadott: a deszkákról, a gerendákról zuhanórepülésben tömegesen leptek el bennünket. Nem egy fogolytársam pusztult bele abba, hogy a fülébe hatoló rovartól képtelen volt megszabadulni.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Házkutatásokat kezdett szerdán kora reggel a német rendőrség tizenkét tartományban feltételezett „neonácikhoz” köthető ingatlanokban.

Az oroszországi Kirov városa mellett hatalmas, a sztálingrádi csata és doni áttörés során fogságba ejtett, majd a hosszú utazás, a hideg, az éhezés és betegségek következtében életüket vesztett német, magyar, olasz és román katonák földi maradványait rejtő tömegsírokra bukkantak.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

A román árulást követően az első világháború új keleti hadszíntere is lehetőséget adott a magyar vitézek remeklésére.

A V-2-es rakéta a németek híres csodafegyvere volt, London 1944-45-ös bombázásának jelképe, és úgy általában, a III. Birodalom utolsó, mérnöki csúcsteljesítménye azzal a céllal, hogy egy technológiai ugrással megfordítsa a háború menetét, olyan fegyvert felmutatva, aminek láttán inkább megadja magát az ellenség.

Megmondom őszintén, hogy e sorok írása közben visszasírtam bármit, akármelyik cikkemet az elmúlt évekből. Nem azért, mert az Oppenheimer egy rossz film, vagy mert nem szerettem volna kritikát írni róla, sőt, épp ellenkezőleg.

A IV. SS-páncéloshadtestet először 1943. augusztus 5-én kezdték szervezni, de ekkor még nem volt elég rendelkezésre álló alakulat, így a szervezést 1944. márciusában leállították.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

A háborúk egyik aranyszabálya, hogy az idegen megszállás anyagi terhét (hadisarc, zabrálás stb.) mindig a vesztesek és megszálltak viselik. Így van ez a Nyugat-Európában jelenleg zajló harmadik világbeli megszállás esetében is.

A végső vereség után az addig hatalmon lévő hungaristák sem kerülhették el, hogy a diadalittas győztesek kegyetlen vérbosszút álljanak rajtuk.

Habár keveset tudunk Mátyás király híres édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek az életéről, azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy erős és talpraesett asszony volt. Férje távollétében az ország legnagyobb méretű uradalmát igazgatta, de Hunyadi halálát követően politikai érzékéről is számot adhatott.

A brit királyi levéltárból előkerült az a titkos levél, amelyet VIII. Eduárd király írt Adolf Hitlernek a második világháború kirobbanása előtt.

1939. szeptember 17-én a Vörös Hadsereg támadásba lendült, hogy megszerezze a Molotov-Ribbentrop-paktum által szovjet érdekszférába sorolt lengyel területeket.