Kövess minket -on és -en!

A hosszú évtizedek óta Tennessee államban élő Friedrich Karl Berger a második világháború alatt a német hadsereg kötelékében a Hamburghoz közeli Neuengamme koncentrációs táborban szolgált őrként.

Katonai szolgálatáért a mai napig nyugdíjat kap Németországból.

“75 év elteltével ez felháborító. Nem tudom elhinni. Nem értem, hogy miként történhet meg ilyesmi ebben az országban. Erővel akarnak eltávolítani az otthonomból” – reagált az ítéletre Berger.

Rebecca Holt, bevándorlási ügyekkel foglalkozó bírónő a Bevándorlási és Nemzetiségi Törvény 1978-ben elfogadott, úgynevezett “Holtzman Kiegészítése” értelmében döntött Berger kiutasításáról. Az előírás szerint nem élhet az Egyesült Államok területén olyan bevándorló, akinek része volt az úgynevezett holokausztban.

“Mr. Berger saját akaratából szolgált fegyveres őrként egy olyan koncentrációs táborban, ahol üldöztetés zajlott, ezért elrendelhető a kiutasítása” – indokolta döntését Holt.

Berger a háború után feleségével és lányával hagyta el Németországot és Kanadába vándoroltak, majd 1959-ben az Egyesült Államokban telepedtek le.

A bírónő egy történész állításait vette alapul a bizonyítás során, aki feltárta, hogy 1945-ben a szövetséges erők lebombáztak több német hajót a Balti-tengeren, melyeken a tábor foglyait szállították. A németek később kiemelték az egyik hajó roncsát, melyen megtalálták 2000, a koncentrációs táborban szolgált katona személyi lapját, köztük Bergerét is.

Berger egyébként nem tagadta, hogy a koncentrációs tábor őreként szolgált és azt is elismerte, hogy sohasem kérvényezte áthelyezését.

“19 éves voltam. Azt a parancsot kaptam, hogy ott szolgáljak” – mondta.

A Neuengamme táborban jellemzően orosz, holland és lengyel civileket és francia és olasz ellenállókat, valamint természetesen zsidókat tartottak fogva.

Kövess minket -on és -en!

Amerika egy paródia, az ezredforduló óta már csak önmaga karikatúrája, szó szerint egy banánköztársaság. „Amikor megszületsz ebben a világban, kapsz egy jegyet a cirkuszba. Ha Amerikában születsz, az első sorban foglalhatsz helyet.” (George Carlin) 

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.