A szlovák rendőrség egy „Hitler-imádó neonácit” tartóztatott le

Kövess minket -on és -en!

A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) őrizetbe vette Marián Magátot, a Židokracia (Zsidokrácia) című könyv szerzőjét, aki ellen „extrémizmus” ügyében indult eljárás, gondolat-bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják.

A szlovák rendőrség erről a közösségi hálón tájékoztatott, ahol „Hitler-imádó neonáciként” hivatkoztak az elfogott személyre.

„Leginkább szélsőséges tartalmak előállításáról és terjesztéséről van szó, valamint holokauszttagadásról az interneten és a Židokracia (Zsidokrácia) című könyvben, amelynek ő a szerzője” – olvasható a szlovák rendőrség közleményében. A megbízott nyomozó nem zárta ki, hogy a kihallgatása után javasolni fogja az ügyésznek a gyanúsított előzetes letartóztatását, ami végül meg is történt.

Hírek

Az indoklás szerint a terhelt esetében fennáll a „bűnismétlés” veszélye. A döntés előre nem volt jogerős, a terhelt fellebbezését a Szlovák Legfelsőbb Bíróság bírálta el. A TASR hírügynökséget Katarína Kudjáková, az ŠTS szóvivője tájékoztatta.

A szóvivő hozzátette: a terhelt kérvényezte az előzetes letartóztatás írásbeli ígérettel, illetve pártfogó felügyelettel való kiváltását, a bíróság azonban elutasította a kérelmeket.

Összesen 37 gondolat-bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, többek között az „alapvető jogok és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalmak alapításával, támogatásával és népszerűsítésével, szélsőséges tartalmak előállításával, holokauszttagadással, illetve a politikai rendszerek által elkövetett és az emberiség elleni bűncselekmények jóváhagyásával”.

A gyanúsított a gondolat-bűncselekményeket 2017 és 2021 között „követhette” el.

Magát szervezett már iszlámellenes tüntetéseket, alapított félkatonai szervezetet és szerepelt a Kotleba-féle ĽSNS választási listáján. Gyanúsították már meg illegális fegyvertartással, előállították, amikor egy pozsonyi tüntetésen felgyújtott egy uniós zászlót, és nyomoztak utána azért is, mert választási plakátján munkatáborokkal fenyegette az aszociális és politikai rablókat.

A cseh rendőrség egyszer már letartóztatta, amikor a nemzetközi zsidósággal helyezkedett szembe egy beszédében, amit Prágában mondott el egy bevándorlóellenes tüntetésen.

Borítókép: Marian Magát (balra) 2015. augusztus 8-án a prágai tüntetésen

Hírek

Kövess minket -on és -en!

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Amikor Imrédy személyes származása körül a közismert polémiák folytak, akkor én magam adtam utasítást Kelecsényinek, hogy figyelje meg Imrédyt és figyeltesse meg másokkal is, hogy faji hovatartozása eldönthető legyen.

Igen ritka az olyan – különösen modern kori – történelmi személyiség, akit hazájában szinte osztatlan elismerés övez.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

1945. január 18-án hajnali 04.00 óráig a IV. SS-páncéloshadtest hadosztályai elfoglalták készenléti állásaikat és felkészültek a támadásra. Helyszín: Balaton.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Budán estem szovjet fogságba 1945. február 13-án mint a pécsi m. kir. Kinizsi Pál 11. honvéd tábori tüzérosztály 2. ütegének őrvezetője, a Budafoki út 42. alatt.

Franz Boas nyomán a kritikai fajelmélet dogmaként sulykolja, hogy a „faj” csak egy „interszekcionális társadalmi konstrukció”, amely a fehérek érdekeit szolgálja az általuk elnyomott feketékkel szemben.

A vérzivataros 20. század során több híres és hírhedt személyiség is megfordult a szegedi Csillag börtön celláiban.

Budapesten is megmutatta valódi arcát a különböző autonóm anarchista-szélsőbaloldali csoportok hálózataként működő Antifasiszta Akció.

Az első ember alkotta eszközt, amely áttörte a világűr határát, az Adolf Hitler szupertitkos csodafegyver-programját, az A-4-es vagy közismertebb nevén a V-2-es ballisztikus rakétát megépítő fejlesztőcsoport vezetője, dr. Wernher von Braun konstruálta meg.