Kövess minket -on és -en!

Hiába rendelte el a magyar bíróság a Kuruc.info cikkének betiltását, az amerikai hatóságok megtagadták az ítélet végrehajtását az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítésére hivatkova.

Ebben az esetben a hazai szolgáltatóknak kellene elérhetetlenné tenniük az aloldalt, de a Médiahatóság eddig nem szólította fel őket, így a cikk a mai napig elérhető. Azt nem lehet tudni, hogy miért, a szabályozó rendszer ugyanis titkos.

A bírósági ítélet ellenére is olvasható a Kuruc.info revizionista cikke, amelynek az elérhetetlenné tételét még januárban rendelték el. Mivel a portál amerikai szerverről működik, az ottani hatóságok lennének az illetékesek, de az amerikai Igazságügyi Minisztérium elutasította a magyar bíróság ítéletének végrehajtását, az ezzel kapcsolatos jogsegélykérelem pedig szintén sikertelen volt.

Sértő, de védett

Az Origo információi szerint az amerikai Igazságügyi Minisztérium azzal indokolta a döntését, hogy bár a magyar hatóság kérésében megjelölt cikk és a hozzáfűzött kommentek valóban rendkívül sértőek, de az Egyesült Államok alkotmányának első módosítása szerinti szólásszabadság alapján védettnek tekintendők.

Ezért a jogsegély teljesítése nem lenne összeegyeztethető az USA jogi alapelvei szempontjából az Egyesült Államok legfőbb érdekeivel" – írták.

Két éve húzódik az ügy

A Kuruc.info internetes portál még 2013 júliusában tett közzé egy cikket az Auschwitzban fogva tartott zsidókról. Az írás – valamint az ahhoz fűzött kommentek – kétségbe vonják a rémtörténeteket, amelyek a munkatáborokról szólnak, hozzátéve: „ilyenek még mutatóban sem történtek". A Fővárosi Törvényszék emiatt januárban elrendelte a cikk betiltását.

Még elérhető

A Fővárosi Törvényszék, miután sikertelen volt az amerikai jogsegélykérelem, november 5-i végzésében arra kötelezte a hazai elektronikus szolgáltatókat, hogy végleges jelleggel akadályozzák meg az aloldal elérését.

A szolgáltatóknak a bíróság által meghatározott tájékoztató szöveget kellene elhelyezniük a cikk helyén, azonban ez eddig nem történt meg, az írás a mai napig elérhető.

A hazai szabályozás szerint a betiltott oldalak listájáról – az úgynevezett KEHTA-rendszeren keresztül – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tájékoztatja a szolgáltatókat, amelyeknek egy napjuk van az ítélet végrehajtására. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, akkor 100 ezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírság szabható ki rájuk.

Az Origo információi szerint a Fővárosi Törvényszék elküldte a betiltásról szóló végzését az NMHH-nak, ott viszont valamiért elakadt az ügy. A három legnagyobb hazai internetszolgáltató ugyanis azt állította portálunknak, hogy eddig nem kaptak semmilyen információt erről a betiltásról, így nem tették elérhetetlenné a cikket.

A médiahatóság ennek okáról nem adott információt, arra hivatkoztak ugyanis, hogy a KEHTA-rendszerben lévő adatok szigorúan titkosak. Általánosságban viszont azt közölték, hogy miután megkapják a végzéseket, megvizsgálják őket, és jelzik a bíróságnak, ha a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet".

Azt, hogy mi okozta ezt a „kétséges" körülményt, az adatok titkosságára hivatkozva nem árulták el. Mindenesetre, amíg ez a vizsgálat le nem zárul, nem továbbítják a KEHTA-rendszerbe az adatokat, így a szolgáltatók sem sújthatók bírsággal. A tartalom viszont továbbra is elérhető.

Két szálon fut az ügy

A Kuruc.info cikkei miatt egyébként két ítéletet is hozott már a Fővárosi Törvényszék. Az említett holokauszttagadó cikk mellett ugyanis az egész „Holokamu" aloldalt is betiltanák a hazai hatóságok. Ez az ügy még az amerikai jogsegélykérelem fázisában van, azaz a hazai bíróság arra vár, hogy az Egyesült Államok lépjen valamit a magyar fél kérésére. Várhatóan azonban ezt is megtagadják az amerikaiak, így valószínűleg a második ügyben is a hazai internetszolgáltatóknak kell majd elérhetetlenné tenniük az aloldalt. Persze ehhez az kell, hogy jelezzen nekik a Médiahatóság. 

Harcunk.info (Origo nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Az épület sosem készült el, egy részlete azonban modellként mégis megvalósult.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.

A korábbi másodrendű vádlott, a német Tobias Edelhoff meghallgatásával folytatódott az antifa-per a Fővárosi Törvényszéken. A „Hammerbande” korábbi kiképzője ezúttal tanúként állt a bíróság elé, igaz, csak videóhívás keretében.

Undorítón aljas és bestiális bűncselekmény borzolja a kedélyeket Ausztráliában, melynek az elkövetője egy kínai bevándorló. Az esetre a Nacionalista Zóna Telegram-csatornája hívta fel a figyelmet, írja a Kuruc.info.

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

A dokumentum azt állítja, hogy a nemzetiszocialista Németország vezetősége 1944-ben az angol-amerikai erők és a Szovjetunió közötti szakításra várt, hogy az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát a tengely oldalára állítsa.

A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette. 

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.