Kövess minket -on és -en!

Egy norvég bíróság elutasította a fehér patrióta terrorista, Anders Breivik szabadlábra helyezésére irányuló kérelmet, miután úgy ítélte meg, hogy „továbbra is komoly veszélyt jelent a társadalomra”.

Breivik 2011 júliusában nyolc embert ölt meg egy autóba rejtett bombával Oslóban, majd további 69 baloldalit lőtt agyon a közeli Utøya szigetén, a norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének nyári táborában.

Breivik a maximálisan kiszabható 21 éves börtönbüntetést kapta, de 2022 januárjában kérte feltételes szabadlábra helyezését.

Breivik a tárgyalás nyitónapján nemzetiszocialista tisztelgést mutatott be, indoklásként pedig azt írta, hogy már nem az erőszak híve, de a bíróság nem hitt ebben.

A délkelet-norvégiai Telemarkban működő bíróság ítélete kimondta, hogy nem bízik Breivik állításában, miszerint bár ideológiája nem változott, mostantól békés eszközökkel fog küzdeni érte.

Hulda Karlsdottir ügyész szerint Breivik még „mindig nagyon veszélyes ember”, és hasonló értékelést adott Randi Rosenqvist pszichiáter is, aki többször is megvizsgálta Breiviket.

A három bíró együttesen úgy ítélte meg, hogy mivel pszichiátriai állapota nem változott, fennáll a veszélye annak, hogy Breivik folytatja a 2011. július 22-én elkövetett „gyilkosságokat kiváltó magatartását”, és kétség nem férhet hozzá, hogy „még ma is képes újabb súlyos bűncselekményeket elkövetni".

A fogvatartott politikai fogoly ügyvédje, Oeystein Storrvik szerint börtönkörülményei miatt nehéz bizonyítani Breivik számára, hogy megbízható volna. Azt mondta, hogy fellebbezni fog a bírók egyhangú döntése ellen.

A 42 éves Anders Behring Breivik soha nem mutatott megbánást a gyilkosságok miatt.

A feltételes szabadlábra helyezési meghallgatáson, amelyre 10 évvel Breivik bebörtönzése után került sor, megerősítette, hogy továbbra is ádáz ellensége a fehérek kiirtására irányuló globális törekvéseknek.

Kövess minket -on és -en!

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Kanye West legújabb bejegyzésében megvédte a horogkeresztes pólók árusítását, és azt állította, hogy már nem áll zsidók irányítása alatt.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.