Kövess minket -on és -en!

Egy norvég bíróság elutasította a fehér patrióta terrorista, Anders Breivik szabadlábra helyezésére irányuló kérelmet, miután úgy ítélte meg, hogy „továbbra is komoly veszélyt jelent a társadalomra”.

Breivik 2011 júliusában nyolc embert ölt meg egy autóba rejtett bombával Oslóban, majd további 69 baloldalit lőtt agyon a közeli Utøya szigetén, a norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének nyári táborában.

Breivik a maximálisan kiszabható 21 éves börtönbüntetést kapta, de 2022 januárjában kérte feltételes szabadlábra helyezését.

Breivik a tárgyalás nyitónapján nemzetiszocialista tisztelgést mutatott be, indoklásként pedig azt írta, hogy már nem az erőszak híve, de a bíróság nem hitt ebben.

A délkelet-norvégiai Telemarkban működő bíróság ítélete kimondta, hogy nem bízik Breivik állításában, miszerint bár ideológiája nem változott, mostantól békés eszközökkel fog küzdeni érte.

Hulda Karlsdottir ügyész szerint Breivik még „mindig nagyon veszélyes ember”, és hasonló értékelést adott Randi Rosenqvist pszichiáter is, aki többször is megvizsgálta Breiviket.

A három bíró együttesen úgy ítélte meg, hogy mivel pszichiátriai állapota nem változott, fennáll a veszélye annak, hogy Breivik folytatja a 2011. július 22-én elkövetett „gyilkosságokat kiváltó magatartását”, és kétség nem férhet hozzá, hogy „még ma is képes újabb súlyos bűncselekményeket elkövetni".

A fogvatartott politikai fogoly ügyvédje, Oeystein Storrvik szerint börtönkörülményei miatt nehéz bizonyítani Breivik számára, hogy megbízható volna. Azt mondta, hogy fellebbezni fog a bírók egyhangú döntése ellen.

A 42 éves Anders Behring Breivik soha nem mutatott megbánást a gyilkosságok miatt.

A feltételes szabadlábra helyezési meghallgatáson, amelyre 10 évvel Breivik bebörtönzése után került sor, megerősítette, hogy továbbra is ádáz ellensége a fehérek kiirtására irányuló globális törekvéseknek.

Kövess minket -on és -en!

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

Azoknak, akiket aggaszt egy világháború esélye, van egy jó hírem. Nem lesz világháború. Legalábbis mostanában nem. Egyszerűen azért nem, mert az Egyesült Államoknak hiányzik hozzá az ereje.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

A Szövetségi Alkotmánybíróság meg akarta akadályozni Maja T. Magyarországra történő átszállítását. Azonban a hatóságok nem várták meg a hivatalos állásfoglalást és kiadták őt – írja szomorúan a német MDR.de.

A második világháború egyik híresebb haditengerészeti művelete a Bismarck csatahajó útja volt. Ennek részként zajlott le a Dánia-szorosban az egyik összecsapás a brit és a német flotta között. Alább az ezzel kapcsolatos technikai tényezőket vesszük át.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Árvíz ide, árvíz oda, ez a Telex szerkesztőségét amúgy sem érinti túlságosan, nem jelentetnének komoly erősítést a homokzsákok pakolásában, és amúgy is van „fontosabb” témájuk. Kitaláltátok már, micsoda, ugye? Hát persze, hogy az. Mintegy 3 (!) hónap múlva „neonáci koncert” lesz Budapesten!

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

A 37 éves Andreas Münzhuber, a Harmadik Út nevű nemzetiszocialista szellemiségű csoport bajorországi frakciójának egyik vezető tagja egy 30 fős túrán vett részt az Untersberg hegyen, amikor szeptember 29-én megbotlott egy nedves gyökérben, és a halálba zuhant.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Az Institute for Strategic Dialogue (ISD) zsidó szupremácista „agytröszt” kutatói 200 olyan fiókot találtak, amelyeken szerintük a „nácizmust” hirdették, vagy „náci” szimbólumokat használtak. Eddig több tízmillióan nézték meg holokausztrevizionista, vagy a Führert éltető videókat.

Ha már múlt héten szóba került a Fanta, arra gondoltam, nézzük meg közelebbről ennek az italnak az eredettörténetét, illetve tegyük rendbe az üdítőt övező féligazságokat, tévedéseket.