Újabb fehér nacionalistákat börtönöztek be Dél-Afrikában

Kövess minket -on és -en!

Dél-Afrikában többéves börtönbüntetésre ítéltek újabb két fehér nacionalistát.

Az elítélteket kormányzati épületek és a néger lakosság elleni terrorcselekmények kitervelésével vádolták meg, írja az MTI. 

Middelburg városának törvényszéke bűnösnek mondta ki az 50 éves és az 55 éves vádlottat amiatt is, hogy "nagy mennyiségben" tartottak maguknál illegálisan lőszert és fegyvereket. Az angol nyelvű dél-afrikai sajtóba a rajtaütés után kikerült képeken egyébként egy darab maroklőfegyver és kb. fél tucat töltény látható, mint lefoglalt tárgyi bizonyítékok.

Jelentések

A bebörtönzöttek mindketten a Crusader (Kereszteslovag) nevű fehér ellenállókat tömörítő szervezet tagjai. Ebből a csoportból tavaly már elítéltek több embert is.

A most elítélteket is tavaly vették őrizetbe, 8 évig lesznek börtönben. Ha túlélik.

Kövess minket -on és -en!

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe.

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a Nyugati pályaudvaron elfogott egy német állampolgárt, akit hazájában többek között fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme miatt köröztek – közölte a Police.hu.

Egykor négy légvédelmi ágyú állt annak a toronynak a tetején, amely ma szállodaként működik Hamburg belvárosában. 

A második világháború egyik leghíresebb repülőgép-párbaja a brit Supermarine Spitfire és a német Bf 109-es között zajlott le. Ebben igen nagy része volt a hajtóművek teljesítményének.

A korábbi másodrendű vádlott, a német Tobias Edelhoff meghallgatásával folytatódott az antifa-per a Fővárosi Törvényszéken. A „Hammerbande” korábbi kiképzője ezúttal tanúként állt a bíróság elé, igaz, csak videóhívás keretében.

A szódagyári telepen három, egyenként kb. 50 méter hosszú, fölbe ásott, emeletes priccses „szálloda” várt bennünket. Ez korábban női deportáltak lágere volt.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Regisztrált az X-re Ilaria Salis olasz EP-képviselő, aki Magyarországon az antifa támadások elsőszámú gyanúsítottjaként lett ismert. 

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Csaknem pontosan 60 éve, 1964. november 28-án Hannoverben megalakult a Német Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands - NPD). Az elmúlt hétvégén tartotta meg az immár Die Heimat (Szülőföld) névre keresztelt szervezet a 39. rendes pártkongresszusát.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Hadrendi száma ellenére nem az I. SS-Panzerkorps "Leibstandarte" volt a Waffen-SS első páncéloshadteste.

2014: Zimbabwe elnöke, Robert Mugabe távozásra szólítja fel a fehér farmereket. (Zimbabwe’s Robert Mugabe tells white farmers ’to go’, bbc.com, 2014. július 3.) 2015: Mugabe visszatérésre kéri a fehér farmereket, akiket elüldözött. (Mugabe is asking back the white farmers he chased away, qz.com, 2015. július 21.)

Az 1942-es év mind a hadiállapot, mind pedig a magyar lehetőségek szemszögéből a világháború legkecsegtetőbb éve volt.

Ha második világháborús magyar arzenálról beszélünk, aligha jut eszünkbe a kor csúcstechnológiája.

A másodszor bombázott Dunai Repülőgépgyárban jelentősebb emberveszteség nem volt, mert az első bombázás nagyszámú áldozatából tanulva, a riasztás után mindenki az óvóhelyre vonult – ugyanakkor a bombatámadás a pontosabb célzás eredményeként, az április 3-inál jóval nagyobb károkat okozott.

Egy idős amerikai zsidó férfi, Werner Meritz azt állítja, hogy ő és a csapata fogta el és kínozta meg Julius Streicher újságírót, Adolf Hitler barátját és bizalmasát egy ausztriai faluban 1945-ben.

1939 novemberének utolsó napján, két hónappal a második világháború kitörése után a sztálini Szovjetunió megtámadta Finnországot, miután az nem volt hajlandó elcserélni az országa déli részét némi orosz tajgára (ez a szovjeteknek azért kellett volna, hogy a határhoz közeli Leningrád védettebb legyen). 

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

Európa politikai, gazdasági, vallási vezetői és médialakájaik évek óta azt szajkózzák népeiknek, hogy a migráció és a vele együtt járó lakosságcserés gyarmatosítást egyfajta fatalitás, és el kell viselnünk, mert „először is emberek vagyunk”.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.