Kövess minket -on és -en!

Szigorú beléptetés, hatalmas sajtóérdeklődés és csurig telt tárgyalóterem – elkezdődött az antifasiszta támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken hétfő reggel.

Olasz és német tolmácsoktól volt hangos a Fővárosi Törvényszék tárgyalóterme, ugyanis hétfő reggel kezdte el az előkészítő ülését a bíróság az Antifa-támadások ügyében. Ha a vádlottak bármelyike beismeri a tettét, és elfogadja az ügyészség ajánlatát, úgy a tárgyalás ezzel véget ér.

Ilaria Salis, az olasz elsőrendű vádlott mosolyogva érkezett a terembe társa, a letartóztatásban lévő német férfi után. Utóbbi párja, a harmadrendű, szintén német nő szabadon sétálhatott be a vádlottak padjára, ő napszemüveg mögé rejtette az arcát.

A vádirat rövid ismertetése után könnyítettek az olasz vádlott bilincsein, a nő akkor is mosolyogva fordult a hallgatósághoz. A milánói nő közepes biztonsági fokozatban van fogva tartva, míg a német férfi magasban, így az ő bilincsei maradtak.

Egy rövid észrevételezés után a vádlottak nyilatkozatai következtek. Ha beismerik a tettüket, akkor az olasz nőt 11 évre ítélhetik el, míg a másik két vádlottra 3 év és 6 hónap fegyházbüntetés várhat az ügyészség mértékes indítványa miatt.

„Nem követtem el ezeket a bűncselekményeket” – mondta Ilaria, majd a német férfi beismerte a bűnösségét, de nem fogadta el a büntetésének a mértéket. A harmadrendű vádlott német nő sem fogadta el, vallomást sem akart tenni, majd hozzátette, hogy nem lesz jelen a következő tárgyaláson, és nem gondolja magát bűnösnek. A bíróság elutasította, hogy a vádlott távol maradjon a tárgyalástól.

A másodrendű beismerését elfogadta a bíróság, majd rövid perbeszédek után ítéletet hoz a bíró a fiatal német férfi ügyében.

Mint ismert, tavaly februárban horrorisztikus támadássorozat vette kezdetét Budapest utcáin, amelyet szélsőbaloldali terroristák követtek el. Az első incidens február 9-én, csütörtökön történt a belvárosi Fővám téren, ahol három lengyel állampolgárra támadt rá egy hét-nyolc fős banda: lerohanták, majd viperákkal és más eszközökkel ütni kezdték őket. A támadás egy percig tartott, a csoport tagjai ezután elfutottak a helyszínről. A három sértett közül ketten is súlyos, töréses sérülést szenvedtek.

A következő atrocitás másnap, február 10-én történt, akkor Gazdagréten egy magyar férfira rontottak rá hátulról. Ugyanazon a napon az esti órákban az V. kerületi Bank utcában egy magyar, az I. kerületben pedig egy német párt bántalmaztak. A nyomozás kiderítette, hogy a támadók mindegyik sértettet hosszan követték, volt, akivel tömegközlekedéssel, több átszállással is együtt utaztak.

A Hammer Gang vezetőjét a német hatóságok is körözik, gyilkossági kísérlet a gyanú ellene.

A másodrendű vádlott esetében ítélet született, bűnösnek mondták ki bűnszervezetben való részvétel bűntettében, három év fegyházbüntetésre ítélték, valamint a határozatban öt évre ki is utasították Magyarország területéről. Feltételesen a büntetés letöltésének kétharmadakor szabadulhat.

Az ügyészség súlyosbításért, míg a vádlott enyhítésért fellebbezett, így a döntés nem jogerős.

A bíróság a másodrendű letartóztatást, valamint harmadrendű bűnügyi felügyeletét fenntartja a vádlottak esetében. Ez a döntés sem jogerős, mert a vádlottak védői fellebbeztek.

Kövess minket -on és -en!

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News. 

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

Az 1938. november 2-i első bécsi döntés visszaadta Magyarországnak a Felvidék magyar többségű részét. E döntés előzményei az 1938. szeptember 30-i müncheni egyezményre mennek vissza.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.