Kövess minket -on és -en!

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot, akit törvénybe ütköző gondolatok kifejtésével kapcsolatos vádpontokban bűnösnek találtak.

Marián Magát úgynevezett „holokauszttagadó” bejegyzéseket írt a közösségi hálón, illetve tett közzé videófelvételeken és a könyvében megkérdőjelezte a második világháborús zsidó áldozatok számát.

Marián Magátot 2022 januárjában tartóztatták le a szlovák ügyészség nyelvezete szerint „szélsőséges eszméket hirdető” és „alapjogokat elnyomó” csoport létrehozása és támogatása miatt, továbbá „szélsőséges tartalmak” létrehozása, a „holokauszt tagadása” és a „holokauszt helyeslése” miatt, valamint „elnyomó rendszerek bűneinek tagadása” és „emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények tagadása” miatt. Az illegális nézetek kifejtését 2017 és 2021 között vitte véghez.

A bíró az indoklás felolvasását követően hirdette ki a teljes ítéletet, amire már csak a második tárgyalási napon került sor, mivel az elsőn az ebédszünetig csupán 9 bűncselekményt tudott felolvasni a vádiratban szereplő 43-ból.

„Védencem politikailag exponált ügynek tekinti az eljárást. Teljes mértékben visszautasítja az ellene felhozott vádakat és az egyelőre csak részlegesen ismertetett ítéletet” – mondta Martin Masný, a vádlott ügyvédje az első napon, majd hozzátette, hogy fellebbezni fog, bármi is legyen az ítélet.

Magátot 2022 január végén vették őrizetbe, és akkor még 37 konkrét „neonáci bűnténnyel” gyanúsították. Később vizsgálati fogságba is került. Többségében „szélsőséges tartalmak” előállításáról és terjesztéséről, valamint „holokauszttagadásról” van szó.

A Vzdor Kysuce (Kiszucai Ellenállás) nevű csoport alapítóját 2017-ben már egyszer elítélték illegális fegyverkezésért, akkor felfüggesztett börtönt kapott. 2022 decemberében a Speciális Ügyészség arról informált, hogy Magát gondolatbűnöző tevékenysége a Židokracia (Zsidokrácia) címen kiadott könyvében is megjelenik, melyben kétségbe vonja a zsidó holokauszt néven közismertté vált esemény megtörténését és úgy írja le, mint propagandát, melyen keresztül a cionisták érdekeit próbálják érvényre juttatni.

Az ellene szóló vádemelés nemcsak a könyv tartalmával, de terjesztésével is összefügg, továbbá azzal, hogy az ügyészség logikailag nehezen értelmezhető vádja szerint Magát ugyan tagadja, de egyszersmind helyesli a holokausztot, továbbá „nemzeti és faji alapú gyalázkodást követ el”.

A szlovák Speciális Büntetőbíróság végül a második tárgyalási napon hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot. Az ítélet elsőfokú, ezáltal nem jogerős, így a vádlott fellebbezést nyújthatott be.

Kövess minket -on és -en!

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.