Kövess minket -on és -en!

Megkezdődött Párizsban annak a két arabnak a pere, akit azzal vádolnak, hogy antiszemita indíttatásból ölt meg három évvel ezelőtt egy 85 éves zsidó nőt.

Mireille Knoll késszúrásokkal teli, részben megégett holttestére 2018. március 23-án találtak rá abban a párizsi lakásban, ahol egyedül élt. Az asszonyt 11 késszúrással ölték meg, a lakásban legalább öt helyen gyújtottak tüzet szándékosan. Az eset felháborodást keltett Franciaországban, a zsidó szervezetek és a politikai pártok pár nappal később többezres tiltakozó menetet szerveztek az antiszemitizmus ellen Párizsban.

Az azonnal letartóztatott két gyanúsítottat – a 31 éves Yacine Mihoubot és a 25 éves Alex Carrimbacust – rögtön azzal vádolták, hogy valós vagy vélt vallási hovatartozása miatt gyilkolták meg otthonában az idős zsidó asszonyt, akit ki is raboltak. De a két férfi ellen először szándékos emberölés miatt indult eljárás. A nyomozók feltételezése szerint a zsidó nő rablás áldozata lett, jóllehet, szerény körülmények között élt lakótelepi otthonában, és a rablás ismeretlen okok miatt végződött emberöléssel.

Az ügyészség másfél évvel később két súlyosbító körülménnyel egészítette ki a vádiratot: a megölt nő különösen veszélyeztetett volt, és a bűncselekményt egyértelműen az áldozat vallása miatt követték el.

Az egyik gyanúsított, Mihoub, aki Mireille Knoll szomszédja volt, születése óta ismerte és rendszeresen látogatta a nőt, szívesen ittak meg esténként együtt egy pohár Portói bort. Tettestársa, Carrimbacus, pszichológiai kezelés alatt álló hajléktalan volt. Mindketten büntetett előéletűek, rablásért és erőszakért többször is elítélték őket. A két férfi a börtönben ismerkedett meg, és jelenleg egymást vádolja az emberöléssel.

A hajléktalan azt állítja, Mihoub ötlete volt, hogy menjen vele Knollhoz kirabolni őt, míg Mihoub azt vallotta, ő csak iszogatni hívta magával Alex Carrimbacust a szomszédasszonyához. A hajléktalan szerint a beszélgetés akkor vált hevessé, amikor Mihoub azt állította, hogy Mireille Knoll feljelentette őt, és ezért került börtönbe. A hajléktalan azt is állította, hogy Mihoub átvágta az ágyban fekvő nő torkát, miközben „Allahu Akbart” kiáltott.

Mihoub viszont a kihallgatásán azt vallotta, hogy a társa akarta meglopni Knollt, mert amikor beértek a lakásba, egyből azt kérdezte tőle, hogy gazdag-e, majd elkezdett a holmijai között turkálni. Ezután kiáltást hallott a hálószobából, ahol szerinte Carrimbacus megkéselte az ágyban fekvő nőt. Mindketten a másikat vádolják azzal, hogy a gyilkosságot követően tüzet gyújtott. A nyomozók egyik verziót sem tartották hihetőnek, s mindkét gyanúsítottat manipulatív és hazug személyiségnek minősítik. Egy harmadik személynek, Mihoub anyjának is a bíróság elé kell állnia. Ellene az a vád, hogy egy, a bűncselekményt érintő tárgyat eltüntetett, és ezzel hátráltatta a nyomozást. A rendőrök a nőt azzal gyanúsítják, hogy megtisztította a kést, amellyel a gyilkosságot elkövették.

„Csoda kellene ahhoz, hogy tőlük halljuk az igazságot” – vélekedett Gilles-William Goldnadel ügyvéd, Knoll családjának képviselője. Szerinte egyértelműen „aljas antiszemita” bűncselekmény történt. A vizsgálóbírók az Carrimbacus által vallottak alapján minősítették antiszemita jellegűnek az emberölést. A gyanúsított „hallani vélte”, hogy Mihoub a zsidók jó helyzetéről és pénzügyi lehetőségeiről beszélgetett Knollal, aki pedig azt magyarázta, hogy „nem minden zsidó van jó helyzetben”.

„Yacine Mihoubnak ellentmondásos a viszonya az iszlmaista terrorizmushoz, amely antiszemitizmust hirdet” – írták a vizsgálóbírók, hozzátéve, hogy a férfitól korábban senki nem hallott antiszemita megjegyzéseket.

„A vizsgálóbírók nem tudtak ellenállni a közvélemény nyomásának” – jelentette ki Charles Consigny és Fabrice de Korodi, Mihoub két ügyvédje. „Carrimbacus vallomásán kívül semmi olyan jel nincs az ügyben, amely antiszemita jellegre utalna” – tették hozzá.

Emmanuel Macron államfő is megszólalt az ügyben, s magánvéleményét tényként kihirdetve úgy vélte, hogy Knollt azért ölték meg, mert zsidó volt.

A gyilkosság egy évvel azután történt, hogy egy 65 éves ortodox zsidó nőt, Sarah Halimit 2017-ben a 27 éves szomszédja, Kobili Traore súlyosan bántalmazott, majd „Allahu Akbar” kiáltással lehajította őt az erkélyről. Az eset közéleti vitát indított az iszlamizmushoz köthető „új antiszemitizmusról”. A francia bírósági rendszer legfelsőbb bírósága, a semmítőszék az idén április 14-én elismerte a gyilkosság „antiszemita jellegét”, ugyanakkor azt is kimondta, hogy nem lehet per az ügyben, miután az elmeorvos-szakértők szerint a kábítószert fogyasztó elkövető a gyilkosságot „delíriumos roham” hatására követte el, ezért nem vonható felelősségre. A férfi a gyilkosság óta pszichiátriai kezelés alatt áll egy kórházban.

Kövess minket -on és -en!

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A lövedék kifejezetten agitációs röplapok kiszórására készült. A megsárgult papírok közel 80 évet töltöttek el egy A-462 típusú szovjet propagandagránát belsejében.

1943 elejére az SS vezetése a múlt évben engedélyezett 30 000 fős keretet időközben 50 000 főre akarta emelni Magyarországon.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Csaknem 80 évvel a második világháború befejezése után állhat bíróság elé egy 100 éves volt SS-tag. Gregor Formaneket a sachsenhauseni koncentrációs táborban elkövetett „3322 gyilkosságban való bűnrészességgel” vádolják.

A skandináv származású, óészaki nyelvet beszélő kereskedő, hajós és harcos vikingek a 8. század vége és a 11. század között Európa-szerte rettegett harcosokká váltak.

Harrisburg belvárosában a Blood Tribe fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoport tartott demonstrációt, amelyet a zsidók és liberálisok hisztérikusan elítélték, mondván, hogy a résztvevők „gyűlöletkeltő üzenetet terjesztettek, és álarcok mögé bújtak, hogy elrejtsék kilétüket”.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.