A nemzetiszocialista múltat bemutató múzeum nyílt az NSDAP egykori székházának telkén Münchenben

Kövess minket -on és -en!

Huszonöt évig tartó vita után megnyitották Münchenben a város nemzetiszocialista múltját bemutató múzeumot és dokumentációs központot.

Németországban mindenütt sokáig tartott "a náci múlt feldolgozása", Münchenben pedig különösen sokáig, ami azzal magyarázható, hogy "München valamennyi városnál mélyebben keveredett bele a nemzetiszocializmusba" – mondta a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak az intézmény alapító igazgatója, Winfried Nerdinger.

Rámutatott, hogy a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) a bajor fővárosban vált meghatározó politikai erővé a helyi polgárság többségének a támogatásával.

Az új intézmény nem emlékhely, és célja nem a zsidók szenvedéseinek mutogatása. A dokumentációs központ a nemzetiszocialista rendszer működtetőivel foglalkozik. Állandó kiállításán egyetlen eredeti tárgy sem lesz - például egyenruha vagy zászló -, hogy elkerüljék "a nemzetiszocializmus esztétizálását".

A Nemzetszocializmus Müncheni Dokumentációs Központjában (NS-Dokumentationszentrum München) München nemzetiszocialista korszaka mellett a múlt foglalkoznak "a kortárs szélsőjobboldali áramlatokkal". Az intézmény profilja így hasonló, mint A terror topográfiája (Topographie des Terrors) nevű berlini dokumentációs, kiállítási és kutatási központé, amely a nemzetiszocialista állambiztonsági szolgálat, a Gestapo egykori központi irodaépületének helyén - részben romjain - épült.

Hírek

Az új müncheni központ is történelmi helyen áll, az NSDAP egykori székházának telkén. Az épület elüt a környezettől, a szögletes, aszimmetrikus fehér betontömb a szűk fekete ablaknyílásaival éles ellentétben áll a tőszomszédságában elhelyezkedő épületekkel, amelyek közül több a hitleri korszakban épült, mint például az úgynevezett Führerbau (a vezér, vagyis Hitler épülete, irodaháza), amelyben 1938-ban megkötötték a Csehszlovákia feldarabolásáról rendelkező müncheni egyezményt.

A négyemeletes épületben ezer négyzetméter az állandó kiállításé és az időszaki kiállításoké. Az intézmény célja "a tájékoztatás, a felvilágosítás és a diskurzus", a párbeszéd, ezért az épületben könyvtár is működik, és egy oktatási központ szemináriumi termekkel és egy nagyteremmel, amelyben előadásokat, konferenciákat, filmvetítéseket lehet tartani.

A beruházás 28,2 millió euróba (8,6 milliárd forint) került, a finanszírozást egyenlő arányban vállalta a müncheni önkormányzat, a bajor állam és a szövetségi kormány. Az intézmény ügyét civil szerveződések karolták fel, de a politika szintjén sokszor akadályokba ütközött a megvalósítás. A működés megkezdésének tervezett időpontját négyszer kellett módosítani. A dokumentációs központot végül 25 évig tartó vita után avatták fel, éppen München felszabadításának 70. évfordulóján.

Az új intézmény "évtizedek óta tátongó űrt tölt be" és azt mutatja, hogy "München vállalja a szembenézést múltjával" - mondta a megnyitón Dieter Reiter, a bajor főváros főpolgármestere. Az ünnepségen részt vett többek között Horst Seehofer bajor miniszterelnök és a szövetségi kormány kulturális államminisztere, Monika Grütters, számos holokauszt-túlélő és veteránok az amerikai hadsereg Münchent megszálló csapataiból.

 

Kövess minket -on és -en!

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – mondta Alfred Jodl vezérezredes Dwight D.Eisenhower tábornoknak, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.

Miután kilépett a Deák-pártból, az 1880-as évek elején megalapította az Antiszemita Pártot. Ez volt a világ első ilyen természetű pártja. A többi országokban csak ezután kezdődtek az antiszemita mozgalmak.

Cornelius Rost német hadifogolyként került egy szibériai ólombányába, és a második világháború után megszökött a szibériai munkatáborból. A tél csontig hatoló hidegében kelt át a sivár orosz sztyeppéken, ahol életveszélyes találkozások közepette indult hazafelé, a családjához.

A világuralmának elvesztésétől tartó globális nyugati elit többfrontos háborút indított: Ukrajna népét ágyútölteléknek használva harcol Oroszország ellen, folyamatosan provokálja Kínát, és fenyegeti az amerikai-izraeli hegemóniának ellenszegülő államokat (Irán, Venezuela, Szíria, és egyre inkább India).

1944-ben a németek a Fekete-tenger körzetét felügyelő Magasabb SS- és Rendőri Vezető (Höhere SS- und Polizeiführer „Schwarzes Meer”) alárendeltségében, a rendőrség keretében krími tatárokból rendfenntartó zászlóaljakat toboroztak.

1874. április 25-én született Guglielmo Marconi, a drótnélküli távíró Nobel-díjas olasz feltalálója.

1935. szeptember 15-én hirdették ki a nürnbergi pártnapokon az antiszemitizmust jogi alapra helyező törvényeket, amelyek lényegében kizárták a zsidókat a német társadalomból.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

A tucatfilm-gyártás korszakát éljük. Manapság a szórakoztatóiparra úgy általában jellemző, hogy a megúszás és a biztos bevétel égisze alatt kevésbé kísérletezők, az alkotói szabadság biztosította lehetőségeket pedig feláldozzák a kockázatmentesség oltárán.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.