Kövess minket -on és -en!

A Netflixre mostanában elég erőteljesen rájár a rúd, a kálváriája pedig az ismert okok miatt még mindig nem fejeződött be. Ami egyértelműen fenn tudja tartani a hajójukat a vízen, az az a fajta siker és népszerűség, amelyet a széles körben kedvelt sorozatainak, esetleg filmjeinek köszönhet.

Az egyik legnagyobb ilyen zászlóshajó egyértelműen a Stranger Things névre hallgató misztikus horrorsorozat, melynek negyedik évadja – két felvonásban – idén nyáron debütált a cégnél. Van azonban valami, amit még egy zászlóshajónak sem szabad elkövetni. Ebből már sokan nyilván sejtik is, mire gondolok, de a gyengébbek kedvéért lelövöm a poént: nem szabad „megsérteni” a holokausztot és rajta keresztül a zsidóságot. Íme a részletek!

A sorozat negyedik évadában látható oroszországi börtönjeleneteket a valóságban egy litván börtönben forgatták, ahol – nem találják ki – a holokauszt idején a németek zsidókat és cigányokat zártak be, majd végeztek ki – a „szakzsargon” szerint tömegével. A Lukiskés börtön az ország fővárosában, Vilniusban található, ám 2019-ben bezárták, azóta pedig kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Ám nem csak az a Netflix „bűne”, hogy itt merészeltek forgatni.

A streaming szolgáltató cég a Go Vilnius turisztikai ügynökséggel és az Airbnb-vel karöltve azt tervezte, hogy a börtönön belül Stranger Things tematikájú cellát alakítanak ki, melyet az Airbnb-n keresztül lehet kibérelni. A témát felfuttatták, egy éjszaka 107 euróba került... volna, ha nem kerül homokszem a gépezetbe.

Egy magukat „Zsidók és romák a bigottság ellen” (külön vicces a bigott szócska, tekintve, hogy éppen mi a kínjuk) nevező csoportosulás online petíciót indított a „kegyeletsértés” ellen, amelyet a cikk keletkezésééig mindösszesen 57 791 személy írt alá, ami talán soknak tűnhet (és bizonyos tekintetben az is, figyelembe véve, hogy mekkora baromságról van szó), ám mivel internacionális petícióról beszélünk és egy népszerű sorozat támadásáról, ennek fényében elenyésző.

Érdekesség, hogy a petíció a követelései mellett (amelyekre mindjárt rátérünk) Litvániát is ostorozza a szokásos „nem számolt el rendesen a múltjával” szöveggel, és a szerveződés azzal vádolja az országot, hogy „tagadja a holokausztban való részvételét”.

De mik a követelések? A Stranger Things negyedik évadából befolyó pénzösszegeket adják oda a litvániai zsidó és cigány közösségeknek, megtérítve ezzel az évad által okozott „károkat”, illetve mind a Netflixnek, mind az Airbnb-nek, mind pedig a Stranger Things alkotóinak bocsánatot kell kérniük, mert tetteikkel hozzájárultak a „holokauszt áldozatai emlékének eltörléséhez” és a „romák ellen irányuló további atrocitásokhoz”. Követelik még a tematikus szálloda bezárását is, amely valószínűleg ki sem nyitott rendesen. A promó ellenére nem fogadtak vendéget, pedig a megnyitó június 4-én lett volna esedékes.

A petíció elindítóin kívül mások is bírálták a Netflix magatartását. Például Peter Werthweim, az Ausztráliai Zsidóság Végrehajtó Tanácsának (Executive Council of Australian Jewry) vezetője, aki „obszcénnek” nevezte a „náci stílusú helyszínek és motívumok” használatát (ha ők hasznosítják, azzal persze nincs baj). Ő is „bocsánatkérésre” szólította fel az érintetteket, miközben „érzéketlenségről” és „elbagatellizálásról” károgott.

Amúgy a helyzet „súlyosságát” (vagy inkább röhejességét) növeli a tény, hogy a látogatók számtetoválásokat is kaptak volna, amelyet a sorozatban az egyik főszereplő, Tizenegy is kapott. Ezt hívják habnak a tortán.

Különben nem ez az egyetlen eset, amivel a Stranger Thingset és a Netflixet támadják az érzékenyítés jegyében (érti, a woke-kultúra bástyáját, a Netflixet). A sorozatban rövid időre helyszínként szolgál a Pennhurst Mental Hospital (Pennhurst Elmegyógyintézet), amelyet a valóságban is létező pennsylvaniai Pennhurst State School and Hospital (Pennhurst Állami Iskola és Kórház) inspirált. A valódi helyet 1987-ben bezárták, miután több évtizeden át tartó jogi eljárások tarkították az intézmény működését állítólagos visszaélések és zaklatások miatt.

Az intézmény egyik szimbóluma lett a „szegregációnak, hatalomnak, bántalmazásnak, elhanyagolásnak és kínzásnak, melyet a társadalom akkori felfogása táplált, miszerint az értelmi fogyatékos emberek fenyegetést jelentenek a társadalmi rendre” – olvashatjuk a „megható” érzékenyítést.

Hoppá! Egyrészt az ember ebben az esetben sem érti az ok-okozati összefüggést. Egy elméletben „sötét múltú” intézmény miatt nem lehet hasonló nevet adni egy sorozat helyszínének, amely egyébként szintén nem a vidám hangulatáról ismerszik meg a történetben? Vagy akkor az a baj, hogy sötétnek ábrázolták? Nem hinném. Enyhén szólva is röhejes, mint ahogy maga a magyarázat is. Az értelmi fogyatékosok egy része ugyanis vitathatatlanul veszélyes az egészséges társadalmi rendre, ezen a tényen pedig semmiféle érzékenyítési maszlag nem változtat.

Ami pedig a szokásos holokauszt-cirkuszt illeti: még a woke-kultúrát csúcsra járató Netflix sem úszhatja meg a zsidóság kritikáját, ha „megsérti a szent tehenet”, de a zsidóságon túlmenően lassan az egész túlérzékeny liberális világ önmagát felfaló kisgömböcként működik, ahol hiába tűzöd ki a „haladás” zászlaját, ha „megsértesz” valakit, mehetsz vissza a sötét középkorba.

Nem mellesleg a litvániai Lukiskés börtön a 19. századtól látta el feladatát. A német előretörés előtt az NKVD használta a börtönt és végzett ki tömegével szovjetellenes (vagy annak tartott) foglyokat, tehát ennyi erővel a másik oldal is ugyanúgy nehezményezhetné a forgatás helyszínét. Utóbbi persze a zsidókat nem zavarja. Egyébként a németek és a velük szövetséges litván alakulatok javarészt partizánokkal és szovjetbarát elemekkel töltötték meg a cellákat, ezek egy részét valóban likvidálták. 1944-ben a vörösök visszahódították a területet, majd ismét az NKVD rendezkedett be a börtönben – „Isten ajándékainak” ez ellen szintén nem volt kifogása. Nem mellesleg a börtönben raboskodtak lengyelek is (kisebb részben a tengelyhatalmak érája idején, nagyobb részben az NKVD alatt), őket mégsem hallottuk ajvékolni a forgatás helyszínét illetően.

Röhej a köbön.

Kövess minket -on és -en!

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

2025 szeptember 6-án és 7-én a Norfolk megyei Great Yarmouth-ban egy fehér nacionalista zenei fesztivál megrendezését tervezték, amelyet a szervezők "Resurrection 4" néven hirdettek meg.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

A világ legismertebb négerének új száma vírusként terjed a világhálón annak ellenére, hogy szerinte az összes zeneletöltő oldal bojkottálja azt. (Ye Claims His ‘Hitler’ Single Is Banned From ‘All Digital Streaming Platforms’, billboard.com, 2025.05.08.).