.jpg)
Kövess minket 
-on és 
-en!
Nemzetközi zsidó szervezetek és a német kormány nyomásgyakorlása miatt árverésre kell bocsátani az Admiral Graf Spee zsebcsatahajó részét képző, 350 kilós, a harmadik birodalom szimbólumaként ismert birodalmi sas szobrát.
Az Admiral Graf Spee-t az utolsó és legmodernebb zsebcsatahajóként (gyenge páncélzatú, lassú, de erős főfegyverzetű nehézcirkáló) bocsátották vízre 1934-ben a németek. A hajó sebessége jelentősen meghaladta az akkor már szolgálatban álló brit és francia csatahajók sebességét. Ugyanakkor az átlagos csatacirkálóknál sokkal lassabb és kisebb méretű volt, illetve gyengébb fegyverzettel és páncélzattal volt felszerelve. A hajót 1936-ban állították szolgálatba és 1939-ben süllyedt el Uruguay partjainál.
A háború elején az Admiral Graf Spee Dél-Amerika környékén vadászott brit kereskedőhajókra. A több hónapig tartó akció – melynek során számos brit hajó elsüllyedt – végül a háború első haditengerészeti csatáját eredményezte a Río de la Plata folyó torkolatánál. Ezen a területen a német hadihajó feltartóztatott egy ellenséges hajóköteléket, mely a brit Exeter nehézcirkálóból, az Ajax könnyűcirkálóból és az új-zélandi Achilles könnyűcirkálóból állt. A tengeri csata során az Exeter súlyosan megrongálódott a 61 halálos áldozat és a 23 sebesült mellett, ezért ki kellett vonni az ütközetből. Ugyanakkor az Admiral Graf Spee-t is súlyos sérülés érte. Húsz ellenséges találatot kapott, mely 36 halálos áldozattal és 60 sebesülttel járt. A csatából kivonulva a német cirkáló behajózott az akkor semleges Uruguayban található Montevideoi kikötőbe. Itt az uruguayi elnöki rendelet függvényében 72 órára kapott menedéket. Bár a hajó harcképes maradt, de a sérülések miatt kérdéses volt, hogy el tudná-e viselni a nyílt tengeri környezetet. Továbbá a csata során megsemmisült a hajó konyhája, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette a legénység ellátását.
A 72 órás határidő lejárta után az Admiral Graf Spee a legénység egy részével elhagyta a Montevideoi kikötőt. A kikötőn kívül három brit várakozott a németekre. A hajónak még körülbelül 80 percnyi ágyúzáshoz elegendő muníciója maradt. A cirkáló kapitánya – Hans Wilhelm Langsdorff – tartva a brit túlerőtől a Montevideoi kikötőtől 4 mérföldnyire inkább felrobbantotta a saját hajóját, minthogy egy reménytelen ütközetben feláldozza annak legénységét. Langsdorff később a Buenos Aires-i hotelszobájában öngyilkos lett. A legénység egy része visszatért Európába, hogy részt vegyen a háború további harcaiban, míg a másik fele a háború idején és azt követően is Argentínában maradt.
Az Admiral Graf Spee maradványait 2004-ben kezdték el kimenteni az uruguayi hatóságok, mivel a roncs akadályozta a dél-amerikai ország hajózását. A mentés során a ronccsal együtt felszínre került a fentebb említett birodalmi sas szobra is.
A maradványokat egy ideig kiállításokon tették közszemlére, viszont a nemzetiszocialista Németországot szimbolizáló szobor zsidó nyomás alá helyezte az uruguayi vezetést. A kiállítást finanszírozó üzletember szerint a szobornak történelmi értéke van és pusztán ismeretterjesztés céljából van közszemlére téve. A bíróság először úgy határozott, hogy elég, ha eltakarják a szobron található horogkeresztet. Később viszont a nemzetközi zsidó szervezetek és a cionista német kormány nyomásagyakorlása miatt el kellett távolítani a sas szobrát a kiállításról.
|
|
|
|
|
|
A legújabb bírósági határozat szerint a tulajdonosnak árverésre kell bocsátania a történelmi ereklyét. Az uruguayi média szerint a tulajdonos korábban már több ajánlatot kapott a szoborért, mely jelenleg 59 millió eurót ér.
