Kövess minket -on és -en!

Szerinte a Führer „az utcán élve” sajátította el azokat a képességeket, amelyekkel bekerült a történelemkönyvekbe.

Adolf Hitler példáját ajánlotta a hajléktalanok figyelmébe a tennessee-i szenátus egyik republikánus képviselője, amikor arról a törvényjavaslatról vitáztak, ami börtönnel büntetné, ha valaki közterületen táborozik le.

A CBS beszámolója szerint Frank Niceley a beszédében történelemórát ajánlott képviselőtársainak, majd elmondta, hogy szerinte „1910-ben Hitler úgy döntött, hogy egy ideig az utcán fog élni”, az állítás azonban ismerethiányból adódó félreértés lehetett az előadó részéről.

„Tehát Hitler az utcán élt két évig, gyakorolta a szónoklást, a testbeszédet és azt, hogy hogyan kell kapcsolatba lépni a tömegekkel, ami egy olyan élethez vezette őt, amivel bekerült a történelemkönyvekbe” – mondta a politikus. Szerinte ez is azt mutatja, hogy a hajléktalanok nem kerültek zsákutcába: „ki tudnak törni ebből, a hajléktalantáborokból és termékeny életet tudnak élni, vagy Hitler esetében egy nagyon terméketlen életet.”

Egy demokrata szenátor, Gloria Johnson a Twitteren közzétett videójában úgy kommentálta az elhangzottakat, hogy bocsánatot kér „a világegyetemtől ezért a fickóért”.

Frank Niceley-nek nem ez volt az első kijelentése, amit fősodratú média felkapott. Tavaly például azt mondta, hogy a polgárháború (mármint az amerikai, amely 1861. ápr. 12-én kezdődött) ma is zajlik, és „nyerésre állunk”.

Kövess minket -on és -en!

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.