Jochen Peiper fotójával emlékezett meg a Pentagon az ardenneki offenzíváról

Kövess minket -on és -en!

Az amerikai védelmi minisztérium zsidó-liberális felháborodást okozott azzal, hogy az ardenneki offenzíva 75. évfordulóján Joachim "Jochen" Peiper Waffen-SS páncélosparancsnok fotójával emlékezett meg a korabeli eseményekről.

(The Daily Archives)

Az USA hadserege XVIII. ejtőernyős hadtestének Facebook-oldala egy színes fényképet posztolt Pepeirről és néhány rövid részletet idézett a páncélosparancsnok naplójából annak gondolatairól, érzéseiről azzal a céllal, hogy így emlékezzen meg a 75 évvel ezelőtt az Ardennekben zajlott hadi eseményekről.

Jelentések

Peiper fényképe később szintén meg lett osztva a 10. hegyihadosztály és a Védelmi minisztérium Facebook-oldalán hasonló jellegű megemlékező szövegek kíséretében.

Természetesen a zsidó és liberális Facebook-felhasználók azonnal eláraszották az említett Facebook-oldalakat és revansot követeltek a "gonosz náci" nem megfelelő interpretálásáért. A politikalag korrekt toleranciaroham után nem sokkal el is tűntek a posztok, az oldalak kezelői pedig magyarázkodásba kezdtek, viszont így is viszonylag pozitív képet rajzoltak az SS-vezetőről azzal a védekezéssel, hogy ugyan Peiper "szörnyű ember" volt (jelentsen ez bármit), de tekintélyes vezető és jó parancsnok. 

Habár később ez a magyarázkodás is eltűnt, már csak a The Washington Post beszámolójából lehetett tudni róla, még így is meglepő, hogy közel 8. évtizednyi agymosás után még akadtak olyanok, akik nem az elvakult gyalázkodás hangján szólaltak meg, de végül a liberális gyűlölethullám őket is elsöpörte.

A hozzászólók azt sérelmezték, hogy egy "háborús bűnöst" heroziál a Pentagon, valamint azt kutatták, hogy vajon ki színezte ki a fotót, mivel az amerikai nemzeti archívumban csak fekete-fehérben fellelhető. A New York Times nyomozása végül egy Tobias Kurz nevű német illetőhöz vezetett, de további lépéseket nem helyeztek ezzel kapcsolatban kilátásba.

Reméljük, a valószínűsíthetően az NSZK-ban élő férfiúnak nem kell büntetőbíróság előtt felelnie a kép kolorizálásért. Ismerve a Merkelisztánban uralkodó állapotokat, ezen se lepődnénk meg.

Kövess minket -on és -en!

96 évesen elhunyt Ursula Haverbeck, az idős német hölgy, akit „német” bíróság elé állították több alkalommal is, és idén nyáron 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítéltek. A fősodratú sajtó csak „náci nagymamaként” gúnyolta.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

A nemzetiszocializmus szolgálatába állt tudósok és mérnökök számos olyan új eszközt alkottak, amelyek – így köztük a sugárhajtású repülőgép, az első cirkáló, illetve ballisztikus rakéta – döntő hatást gyakoroltak az 1945 után kibontakozó hidegháború fegyverkezési versenyére. 

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

A tegnapi beiktatási ebéd utáni rendezvény első felszólalója, Elon Musk lelkes mozdulatokkal ünnepelte, hogy Trump beiktatási beszédében beszélt egy lehetséges Mars-expedícióról.

Több mint ezerkétszáz nacionalista vonult fel szombaton délután Drezda belvárosában, hogy megemlékezzenek az 1945-ös angol-amerikai terrorbombázás áldozatairól. A békés demonstrációt azonban jelentős antifasiszta őrjöngés is kísérte.

A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el.

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

Az ókor óta egy terület gyarmatosítása mindig civilizációs előnnyel járt, még ha kezdetben – de nem mindig – meg is kellett szabadulni a haladás ellenzőitől, egy teljesen túlhaladott társadalom régi maradványaitól.

Idegen megszállás idején rendszerint szabad prédának számítanak a lányok és asszonyok is a megszállók számára.

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.

Négy évvel azelőtt, hogy az Argentínában bujkáló Adolf Eichmannt a Moszad elrabolta, majd Izraelben egy gyorsított tárgyalás után kivégezték, a korábbi nagyhatalmú vezető sokórás interjút adott Willem Sassen holland nemzetiszocialista újságírónak, aki ugyancsak Argentínában talált menedékre.

A magyar vezetők az olaszokkal, majd a nemzetiszocialista Németországgal ápolt szoros viszonyt egy-egy tér átnevezésével is nyomatékosították.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

Az utóbbi bő egy évszázadban 14 ponttal csökkent az európaiak átlagos intelligenciaszintje.

Nem szeretem a négereket, még kevésbé a mulattokat. A mulattok perverzek és szadisták, ráadásul szörnyűségesen arrogánsak a katasztrofális IQ-juk ellenére (vagy éppen ezért). Ezzel együtt a legutóbbi szövege kiváló.

1921. december 14-én kezdődött az a népszavazás Sopronban és környékén, amelyen a lakosság 65 százaléka a Magyarországhoz való tartozásra szavazott.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

1918. november 11-én délelőtt 11 órakor végleg elhallgattak az ütegek és a puskák a nyugati fronton.

A magyar történelem leghírhedtebb népképviseleti voksolását 1947. augusztus 31-én tartották, amely „kék­cédulás” választásként vonult be a nemzeti emlékezetbe.