Kövess minket -on és -en!

Felszabadító hadjáratnak minősítette az orosz külügyminisztérium a szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én megkezdett lengyelországi intervencióját.

Az orosz diplomáciai tárca mintegy kétperces zenés, archív képekkel illusztrált összeállításának narratívája szerint a Vörös Hadsereg „a lengyelek által 1920-1921-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadította fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta”. Az anyag azt állítja, hogy a náci Németország, amely 1939. szeptember 1-jén rohanta le Lengyelországot, csatalakozásra szólította fel Moszkvát, amit a szovjet vezetés figyelmen kívül hagyott, „és az utolsó pillanatig” nem kívánt a konfliktusba belépni, írja az MTI.

„Amikor világossá vált, hogy a Wehrmacht egységei elérhetik Minszket, döntés született a csapatok (lengyelországi) bevezetéséről” – szólt a felirat, amely a továbbiakban azt közölte, hogy Moszkva nem engedhette meg egész Lengyelország elfoglalását, ami rontotta volna nyugati katonai pozícióit, emellett pedig meg akarta védeni a helyi ukrán és fehérorosz lakosságot.

Az orosz hadsereg „ellenállásba alig ütközve”, 12 nap alatt 250-300 kilométert nyomult nyugatra, és elérte az úgynevezett Curzon-vonalat. Ezt George Curzon brit külügyminiszter javasolta 1920-1921-ben a lengyel-keleti szláv etnikai határ mentén lehetséges demarkációs vonalként, de egyik fél sem fogadta el.

A lengyeleket teszik felelőssé

Az összeállítás értelmében a lengyel „katonai-politikai vezetés” szeptember 17-ig Romániába szökött, és Lengyelország „állami léte gyakorlatilag megszűnt”. A történtekért az anyag Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve az akkori lengyel vezetést tette felelőssé. A szöveg szerint a Szovjetunió korábban többször is javasolta Varsónak, hogy a felek kössenek kölcsönös segítségnyújtási megállapodást a német agresszió elhárítására, a lengyel vezetés azonban elutasította, hogy a Vörös Hadsereggel együtt lépjen fel a Wehrmachttal szemben.

Az összeállítás szerzői történelmi kitérőt téve azzal vádolták meg Varsót, hogy „támogatta a nácik agresszív politikáját, amely megfelelt expanzív terveinek”. Idézték Churchillt, aki szerint Lengyelország „egy hiéna mohóságával vett rész Csehszlovákia kirablásában és megsemmisítésében”. A szöveg arra is kitért, hogy a második világháború végén Lengyelországot a „fasiszta megszállóktól” a szovjet csapatok „szabadították fel”, amelyek a harcokban 200 ezer katonát veszítettek. Az összeállítás ugyanakkor egy szóval sem említette, hogy a szovjet invázió a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának következménye volt, amelynek értelmében a Szovjetunió és Németország befolyási övezetekre osztotta fel Kelet-Európát. A dokumentum értelmében, amelyet csak a „peresztrojka” idején hoztak nyilvánosságra, Moszkva megkapta a Kelet-Lengyelország, a balti államok és a Besszarábia feletti ellenőrzést.

Nem látta, ezért nem kommentálja

Hitler egyébként a Szovjetunió 1941-ben történt megtámadását követően néhány nap alatt elfoglalta az anyagban a szovjet bevonulás hivatkozási alapjaként emlegetett Minszket. Vlagyimir Putyin júliusban írta alá azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a Szovjetunió, illetve a Harmadik Birodalom és az európai tengelyhatalmak céljait és tetteit a nyilvánosság előtt egyenlőként tüntessék fel, valamint hogy tagadják a Szovjetuniónak Európa „nácizmus alóli felszabadításában játszott döntő szerepét”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírói kérdésre válaszolva, azt mondta, hogy nem látta az orosz külügyminisztérium által megosztott anyagot, ezért nem is tudja azt kommentálni.

Fehéroroszországban egyébként szeptember 17-ét idén júniusban a nemzeti egység napjának minősítették, mert fehérorosz álláspont szerint 1939-ben a Vörös Hadsereg az 1921-es rigai lengyel-bolsevik békeszerződés után lengyel ellenőrzés alá került fehérorosz területeket „szabadított fel”. Az Aljakszandr Lukasenka-féle fehérorosz vezetés szerint az ünnepet eddig Varsó „érzékenysége” miatt nem tartották meg, de miután Lengyelország az ellenzéket támogatva „beavatkozott Fehéroroszország belügyeibe”, ez a szempont elvesztette jelentőségét.

Kövess minket -on és -en!

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Lemondták a londoni Wireless Festivalt, és minden jegytulajdonos teljes visszatérítést kap, miután az antiszemita megnyilatkozásairól is ismert Kanye West amerikai rappernek megtiltotta a belépést az Egyesült Királyságba a londoni belügyminisztérium.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).