Kövess minket 
-on és 
-en!
Az orosz elnök a minap közölte: nem lát kivetnivalót abban, hogy a sztálini Szovjetunió lepaktált a Harmadik Birodalommal,
és megkötötte a Molotov-Ribbentrop-paktumot. Vlagyimir Putyin orosz elnök a The Telegraph brit napilap értesülései szerint kijelentette: nem volt semmi gond az 1939-ben megkötött szovjet-német megnemtámadási szerződéssel, azzal a paktummal, amelynek titkos záradéka évtizedekre meghatározta Kelet-Európa sorsát; Putyin inkább a franciákat és a briteket okolta a háborúért.
Moszkvában az orosz elnök nemrégiben fiatal történészekkel beszélgetett, akiket arra sürgetett, vizsgálják meg, mi vezetett a második világháború kitöréséhez. Putyin úgy látja, hogy a nyugati történészek megpróbálják "elkenni" az 1938-as müncheni egyezményt, amelyben Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország Csehszlovákia felosztásáról intézkedett.
Az orosz elnök leszögezte, nem lát kivetnivalót a Molotov-Ribbentrop-paktumban. "Komoly kutatásoknak kellene alátámasztaniuk, hogy akkoriban ezek voltak a külpolitikai módszerek. A Szovjetunió megnemtámadási szerződést kötött Németországgal. Az emberek azt mondták: 'Á, ez rossz.' De mi a baj azzal, ha a szovjetek nem akartak háborúzni?" - tette fel a kérdést az orosz elnök.
Putyin beszédében arra utalt, hogy a titkos záradék még ma is vita tárgya, mint fogalmazott, "az emberek még ma is vitatkoznak a Molotov-Ribbentrop-paktumról és a Szovjetuniót vádolják Lengyelország felosztásáért". 2009-ben Putyin még "erkölcstelennek" nevezte a paktumot, ugyanakkor azt is elmondta, hogy Párizs és London a müncheni egyezménnyel eljátszotta az utolsó esélyt is az antifasiszta koalíció megteremtésére.
A Molotov-Ribbentrop-paktumot éppen 75 éve, 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szovjet-német megnemtámadási szerződés titkos záradéka német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Európa északkeleti és déli részeit. Szovjet érdekeltségbe került Finnország, Észtország és Lettország, továbbá Lengyelországnak a Narew, a Pisa, a Visztula és a San folyóktól keletre eső része, valamint Besszarábia. Németországnak jutottak Lengyelország nyugati területei és Litvánia, ám ez utóbbi az 1939. szeptember 28-ai újabb kétoldalú megállapodás értelmében másfél lengyel vajdaság fejében a szovjet érdekszféra része lett.
A hivatalos szovjet álláspont a gorbacsovi glasznosztyig mereven tagadta a titkos záradék meglétét. Az áttörést a szovjet-lengyel történészbizottság 1989. május 23-ai bejelentése hozta meg: eszerint bár a megállapodás szovjet eredetije nem lelhető fel, a német eredetiből és más forrásokból egyértelműen megállapítható a titkos szovjet-német területi megállapodás ténye. 1990 februárjában Moszkvában aztán közöltek egy fotokópiát is a titkos záradék orosz nyelvű gépelt másolatáról, majd 1992 októberében a paktum orosz nyelvű eredetije is előkerült az SZKP archívumainak anyagai közül.
(Múlt-Kor nyomán)
|
|
|
|
|
|
