Kövess minket -on és -en!

A filmben Robert Downey Jr. feketére maszkírozva játssza el az egyik főszerepet.

Kivette a megnézhető filmek közül a Trópusi vihart a Netflix, mert "rasszistának" gondolják. A 2008-as amerikai szatirikus akció- és komédiafilmben ugyanis Robert Downey Jr. feketére maszkírozva játssza el az egyik főszerepet, ami a streaming-szolgáltató szerint sértő a négerek nézve - írja az Index.

A 19. században volt bevett szokás Amerikában, hogy fehér színészek játszották el a feketék szerepét, négerek ugyanis akkor nem szerepelhettek filmekben, színpadi előadásokban. Ezt úgy oldották meg, hogy többnyire sminkkel feketére maszkírozták a fehér színészek fejét - ezt nevezték blackface-nek. A Netflix szerint a Trópusi viharban alkalmazott blackface is "rasszistának" minősül, ezért tüntették el a műsorkínálatukból.

Hasonlóan járt az 9 db Oscard-díjjal jutalmazott Elfújta a szél című film is, amit a HBO Max amerikai streamingszolgáltató törölt a műsorai közül. Az 1939-ben készült filmet azért tartották "rasszistának", mert "dicsőíti a rabszolgatartó déli államokat és hamis színben tünteti fel a Konföderációt", emellett jócskán "ráerősít a feketékkel kapcsolatos előítéletekre".

A BBC korábban a John Cleese-féle Waczak Szálló egyik epizódját tüntette el, mert abban az egyik szereplő "rasszista" megjegyzést tesz egy krikettcsapattal kapcsolatban, és elhangzik a nigger kifejezés is. Ugyanebben a részben van az is, amikor John Cleese karaktere megdöbben, hogy a kórházban egy néger doktor kezeli. Később az epizód visszakerült a kínálatba.

A George Floyd nevű négerbűnöző halála után kirobbant zavargáshullám után a médiacégek elkezdték még jobban cenzúrázni a tartalmaikat, ezért egyre többet olvashatunk majd hasonló esetekről.

Kövess minket -on és -en!

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Nemzetiszocialista párttag volt-e a saját nagyapám? Erre a kérdésre mostantól minden német választ kaphat az amerikai Nemzeti Levéltár segítségével, amely először tette közzé az interneten a NSDAP teljes fennmaradt tagnyilvántartását.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.