A Netflix szerint a Trópusi vihar is „rasszista”, ezért letiltották a filmet

Kövess minket -on és -en!

A filmben Robert Downey Jr. feketére maszkírozva játssza el az egyik főszerepet.

Kivette a megnézhető filmek közül a Trópusi vihart a Netflix, mert "rasszistának" gondolják. A 2008-as amerikai szatirikus akció- és komédiafilmben ugyanis Robert Downey Jr. feketére maszkírozva játssza el az egyik főszerepet, ami a streaming-szolgáltató szerint sértő a négerek nézve - írja az Index.

A 19. században volt bevett szokás Amerikában, hogy fehér színészek játszották el a feketék szerepét, négerek ugyanis akkor nem szerepelhettek filmekben, színpadi előadásokban. Ezt úgy oldották meg, hogy többnyire sminkkel feketére maszkírozták a fehér színészek fejét - ezt nevezték blackface-nek. A Netflix szerint a Trópusi viharban alkalmazott blackface is "rasszistának" minősül, ezért tüntették el a műsorkínálatukból.

Archívum

Hasonlóan járt az 9 db Oscard-díjjal jutalmazott Elfújta a szél című film is, amit a HBO Max amerikai streamingszolgáltató törölt a műsorai közül. Az 1939-ben készült filmet azért tartották "rasszistának", mert "dicsőíti a rabszolgatartó déli államokat és hamis színben tünteti fel a Konföderációt", emellett jócskán "ráerősít a feketékkel kapcsolatos előítéletekre".

A BBC korábban a John Cleese-féle Waczak Szálló egyik epizódját tüntette el, mert abban az egyik szereplő "rasszista" megjegyzést tesz egy krikettcsapattal kapcsolatban, és elhangzik a nigger kifejezés is. Ugyanebben a részben van az is, amikor John Cleese karaktere megdöbben, hogy a kórházban egy néger doktor kezeli. Később az epizód visszakerült a kínálatba.

A George Floyd nevű négerbűnöző halála után kirobbant zavargáshullám után a médiacégek elkezdték még jobban cenzúrázni a tartalmaikat, ezért egyre többet olvashatunk majd hasonló esetekről.

Kövess minket -on és -en!

Az i. e. 6. században, az antik görög kultúra virágzó világában született egy különleges mestermű, amely ma is ámulatba ejti a művészet és történelem szerelmeseit, a a zsidókat és libsiket pedig zavarba.

Az olasz rendőrség szerdán bejelentette, hogy letartóztatott 12 nemzetiszocialistát, akik a Werwolf Division tagjai voltak, és „az intézmények magas rangú tisztviselői elleni erőszakos cselekmények végrehajtására készültek”.

Egy haredi zsidót, aki az osztrák fővárosban a zsinagógába tartott, körbevettek egy nemzetiszocialista csoport tagjai. Az osztrák hazafiak lehúzták a zsidó kippáját, majd távoztak.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Októberben kapta meg a Fővárosi Törvényszék kérelmét az Európai Parlament elnöke, amiben kérik Ilaria Salis mentelmi jogának felfüggesztését. 

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

„Nem engedhetjük meg, hogy a zsidókból nácikat csináljanak” – üzente a rabbi, aki büszke a garázdaságra, amit elkövetett.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Egy fehér patriótát, akit Ausztráliában bűnösnek találtak abban, hogy megszegte a tavaly elfogadott elnyomó törvényt, amely megtiltja a nemzetiszocialista köszöntés nyilvános használatát, börtönbe küldenek a nézeteiért.

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

„Antifasisztaként kriminalizáltak az Orbán-rezsim alatt” – Ilaria Salis olasz szélsőbaloldali verőemberből lett EP-képviselő, valamint társai emelték fel hangjukat a magyar igazságszolgáltatással szemben az Európai Parlamentben.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

Németországban nagyon sokan gondolják, hogy az 1923-as hiperinfláció jelentősen hozzájárult a nemzetiszocialista párt felemelkedéséhez.

Budapest XII. kerületében ismeretlen patrióták horogkeresztet festettek a szovjet megszállókat dícsőítő emlékműre. 

Franciaország villámsebesen afrikanizálódik és iszlamizálódik, mivel milliószámra importál afrikaiakat és muszlimokat. Aki panaszkodik emiatt, azt rasszistának, bigottnak, idegengyűlölőnek, iszlamofóbnak bélyegzik.

Az NZóna Podcast tematikus Homo Viator sorozata ezúttal az 1945-ös budavári kitörést és a Becsület Napját vizsgálja világnézeti szempontból.

Manapság valószínűleg a „holokauszt tagadása” és a „náci bűnök kisebbítése” miatt beperelnék Mihail Gorbacsovot, ha most vallaná be, hogy nem a németek, hanem a szovjetek mészároltak Katynban.

November 30-án hajnali 02.00 óra körül az osztálytól egy futár érkezett a 3. századhoz a következőírásbeli paranccsal: "Az osztályt egy új bevetési körzetbe helyezik. A lánctalpas járműveket Vácon rakodják fel vasúti szerelvényekre. A páncélozott részeket Koppe hadnagy vezeti oda. Indulás azonnal".

1874. április 25-én született Guglielmo Marconi, a drótnélküli távíró Nobel-díjas olasz feltalálója.

Az első nappali, amerikai bombatámadást követő napon, 1944. április 4-én a német légierő főparancsnoksága Cuno Heribert Fütterer altábornagy budapesti német légügyi attasén keresztül saját irányítása alá helyezte a magyar légierőt és légvédelmi tüzérséget.

Aki nem volt a fronton, nem tudja elképzelni, milyen érzés napról-napra embereket ölni. Ellenfeleid jönnek feléd, lőnek, még nem találtak el, de menekülni nincs idő.

1944 nyara végén már nemcsak az oroszok, hanem az átállt románok is támadtak bennünket, aminek következtében a Zemplén megyei Zalkod községben fogságukba estem.

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik B-29 típusú, Enola Gay nevet viselő bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és „valamilyen tárgyat” dobott le.

Az amerikaiak szentül meg voltak győződve, hogy az atombomba jelentette előnyük évekig, talán évtizedekig behozhatatlan lesz, ezért villámcsapásként érte őket a hír, amikor az első szovjet atombomba 1949. augusztus 29-én felrobbant a kazahsztáni Szemipalatyinszkben.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

A Jamato 1945. április 6-án a Ten-go hadművelet keretein belül – kilenc kisebb hadihajóval együtt – megfelelő légi biztosítás nélkül, és csak az odaútra elegendő mennyiségű üzemanyaggal vágott neki az Okinavánál állomásozó amerikai flotta megsemmisítésére indított támadásnak.