A svédeknek „köszönhetően” büntetlenül szállt a pokolra a sztálinista zsidó vérbíró

Kövess minket -on és -en!

Kilencvenegy éves korában meghalt az Egyesült Államokban, a pennsylvaniai Gettysburgben az európai elfogató parancs alapján körözött lengyelországi születésű sztálinista vérbíró, Stefan Michnik.

A halálhírt féltestvére, Adam Michnik, a néhai kommunista hatalom elleni földalatti ellenzék egyik vezető személyisége, most a Gazeta Wyborcza napilap főszerkesztője közölte.

Stefan Michnik az 1968 márciusában elkezdődött állítólagos „zsidóüldözés” elől emigrált Svédországba. Ennek előzménye, hogy ugyanabban az évben, márciusában diáktüntetések voltak a kommunista diktatúra ellen, amelyeket a hatalom cionistának minősített. A diáktüntetések egyik főszereplője Adam Michnik volt.

Archívum

Lengyelország 2018-ban adott ki elfogatóparancsot az emberiesség elleni bűntettek elkövetésével vádolt Stefan Michnik ellen, Svédország 2019-ben elutasította ezt azzal érvelve, hogy a gyanúsított svéd állampolgár, és a neki tulajdonított tettek elévültek. Stefan Michnik élete végéig lengyel állampolgár is volt.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ügyészi tagozata 93 pontban helyezte vád alá Michniket, ezek szerint az emberiesség elleni bűntetteket 1952-1953-ban követte el, amikor a varsói katonai kerületi törvényszék bírájaként halál-, illetve börtönbüntetést előíró ítéleteket hozott a második világháború alatt és az ezt követő években a szovjet megszállás ellen harcoló lengyel katonák ellen.

Michnikre a vádirat alapján életfogytig tartó börtönbüntetés is kiszabható lett volna – teszi hozzá az MTI.

Halálhírére reagálva Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes a Twitteren azt írta: az, hogy a vérbíró büntetlen maradt, „az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek szégyenletes megtagadását jelenti".

Utalva a kiadatási kérelem svéd elutasítására, Szynkowski vel Sek hozzátette: erre az ügyre emlékeztetni fogja a svéd politikusokat, „akárhányszor valaki közülük kioktatná (Lengyelországot) a jogállamiság miatt".

Kövess minket -on és -en!

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

1944. november 4-én omlott a Dunába az ostromlott Budapesten a Margit híd pesti szárnya.

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Gyászhírek és gyásztáviratok a gyászkeretes újságokban, sírva dolgozó munkásnők a hangulatjelentésekben, és az időjárás-jelentést is kiszorító rádióközvetítések.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Bár lehetetlen pontosan megállapítani, hogy a második világháború során hány szovjet állampolgár harcolt valamilyen formában a németek oldalán, a szakértők többsége abban egyetért, hogy számuk akár az 1,4-1,5 milliót is elérhette.

1975. április 17-én vonultak be a feketébe öltözött vörös khmer katonák Phnompenbe, s ezzel megkezdődött négyéves rémuralmuk. 

Az Európa egyik legmodernebb erődrendszerével rendelkező Bukarestet a magyar alakulatokat is magába foglaló központi hatalmak hadseregei 1916-ban foglalták el, miután megakadályozták a mélyebb román benyomulást Magyarországra. 

Ebben a brosúrában száz tény található, melyek túlnyomó többsége könnyen föllelhető a lexikonok, évkönyvek, pszichológiai szöveggyűjtemények lapjain, melyekhez bármelyik nyilvános könyvtárban hozzá lehet jutni.