A török elnök szerint "a zsidók, akik nap mint nap elítélik Hitlert, felülmúlják őt barbárságban"

Kövess minket -on és -en!

Tovább nőtt vasárnapra az Izrael és Törökország közötti diplomáciai feszültség,

miután a török kormányfő úgy fogalmazott, hogy "Izrael Hitler barbárságát is felülmúlja" a gázai hadművelettel. Recep Tayyip Erdogan az augusztusi elnökválasztást felvezető kampány egyik eseményén szombat este bírálta az izraeli hadsereg offenzíváját, valamint emlékeztetett arra, hogy sok palesztin civil áldozatuk van a harcoknak.

A török miniszterelnök úgy fogalmazott, az izraelieknek "nincs lelkiismeretük, becsületük, büszkeségük, és azok, akik nap mint nap elítélik Hitlert, felülmúlják őt a barbárságban."

Beszédében a kormányfő ugyanakkor nyugalomra szólította fel a török népet. Mint mondta, nem kerülhet sor a zsidó lakosság tagjaival szembeni túlkapásokra. Törökországban hozzávetőleg 17 ezer zsidó él, a gázai konfliktus miatt pedig az elmúlt napokban több városban is Izrael-ellenes tüntetéseket tartottak.

Jelentések

A török bírálatok miatt Izrael a héten bejelentette, hogy minimálisra csökkenti diplomáciai jelenletét az országban, az izraeli külügyminisztérium pedig szombaton figyelmeztette Törökországba készülő állampolgárait, hogy lehetőleg válasszanak más úti célt, amennyiben pedig mégis Törökországba kell utazniuk, legyenek éberek és kerüljék a demonstrációkat.

(MTI)

Kövess minket -on és -en!

A tegnapi beiktatási ebéd utáni rendezvény első felszólalója, Elon Musk lelkes mozdulatokkal ünnepelte, hogy Trump beiktatási beszédében beszélt egy lehetséges Mars-expedícióról.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

Egy párizsi zsidó férfit megtámadott két fiatal, akik megpróbálták megerőszakolni, miután felfedeztek a telefonján egy izraeli zászlót.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

A néger előadó, akit egykor Kanye Westnek hívtak, de évek óta a Ye nevet viseli, új számmal jelentkezett, amelynek a Heil Hitler címet adta.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter ígéretet tett rá, hogy még a választások előtt betiltja a GUD nevű szélsőjobboldali diákszervezetet.

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a Nagynémet Birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, és szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogyan tudnának egymással leszámolni.

1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban Hunyadi János Magyarország kormányzója. A Hunyadi-családot az országos politika élvonalába emelő törökverő hadvezér születésének helye és ideje  máig vitatott. 

Miután 1939. szeptember 3-án hadat üzent a III. Birodalomnak, 1945. július elsején a Szovjetuniót is meg akarta támadni Winston Churchill, minden idők legfőbb háborús uszítója.

A hidegháború első éveiben Magyarországon komolyan számoltak a titóista Jugoszlávia és nyugati szövetségesei támadásával, így szovjet nyomásra bunkerrendszer építésébe fogtak a déli határszakaszon. A védmű egyes elemei máig fennmaradtak. 

A második világháború azért lehetett az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja, mert a szemben álló felek modern haditechnikai eszközökkel oltottak ki megszámlálhatatlanul sok életet.

Bosnyák Zoltán Harc c. folyóiratának korabeli anyagában is szerepelő alföldi régió lepusztulása miatt tolódtak el véglegesen Magyarország etnikai arányai, sőt, a folyamatos népességhiány oltárán vándorolt be hazánkba nagyobb számú cigányszaporulat is a hódoltságot követő időszakban.

Az 1943-as Magyarság Évkönyvegyik tanulmánya a parasztság helyzetével foglalkozik. Egy olyan réteggel, amely mindig Magyarország boldogulásának egyik kulcsszereplője volt az évszázadok során.

Létezik a férfiaknak egy típusa, amely lovagi kötelességének érzi más férfiak által bántalmazott nők védelmére kelni.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A Lustgartenben a nemzeti ünnepnap alkalmából tartott tömeggyűlésen Hitler kancellár, mint minden évben, most is beszédet mondott.

Összesen több, mint 200 négyzetkilométernyi területet ölelt fel a sziléziai Anlage Riese-projekt, amelynek csak elenyésző részét tette ki a Bagoly-hegy kibelezése.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A cionisták által megszállt Németország híres arról, hogy konfrontálódik nemzetiszocialista múltjával.