Kövess minket 
-on és 
-en!
A Führer börtönévei alatt született könyv először 1924-ben jelent meg, és a szerző 21 évvel későbbi haláláig több mint 10 millió példány kelt el belőle.
Németországban 1945 óta tabu lengi körül a német nemzetiszocializmus bibliáját, a szerzői jogokkal bíró bajor állam megtiltotta a könyv utánnyomását. Hitler önéletrajzi könyve ettől függetlenül a világ számos pontján forgalomban. A The Guardian az év elején például arról számolt be, hogy az írásmű digitális kiadásaiból bestseller lett.
A bajor államnak 2015 végéig van lehetősége a könyv újbóli kiadásának korlátozására, a határidő lejárta után viszont már bárki, akár egy "neonáci csoport" is megjelentetheti a manifesztumot - hívta fel a figyelmet a liberális cikkíró a New York Timesban.
A leendő kiadók versenyében az első helyre pályázik a nemzetiszocializmus tanulmányozásáról ismert müncheni Kortörténeti Intézet, amelynek ötfős csapata évek óta dolgozik egy tudományos kommentárokkal ellátott kritikai kiadáson. A munkacsoportot vezető Christian Hartmann elmondta: a szélsőjobboldali propagandairat "politikailag korrekt" szájbarágással kiegészített verziója kétszer terjedelmesebb lesz az eredetileg 700 oldalas műnél, ez szerintük arra hivatott, hogy "tudományos alapot" teremtsen a hitlerizmus jövőbeli tanulmányozásához. Hiszen meg kell magyarázni az embereknek, hogy mit olvasnak. Hozzátette: a hitleri történetvezetést magyarázó kommentárokkal körülvéve egy "mögöttes tartalmat" és "történelmi kontextust" adnak a műnek, amelyet így "megszabadítanak" állítólagos "hipnotikus erejétől". A német tartományok igazságügy-miniszterei június végén úgy foglaltak állást, hogy a Mein Kampf magyarázó kommentárok nélküli kiadásának terjesztési tilalmát a szerzői jogvédelem lejárta után is fenn kell tartani.
A zsidók rettegnek a Mein Kampf tartalmától
A müncheni intézet Mein Kampf-projektje azonban a magyarázó kommentárok ellenére is felháborodást váltott ki bizonyos zsidó körökben. Charlotte Knobloch, a müncheni és felső-bajorországi izraelita kulturális közösség elnöke szerint "továbbra is fennáll a veszélye" annak, hogy a mű szélsőjobboldali érzéseket katalizál. A zsidó vészkorszak egyik 86 éves krónikása, az izraeli Uri Chanoch agresszív kampányba kezdett a Mein Kampf újbóli kiadása ellen, és a nemzetközi közösség segítségét kérte annak elérése érdekében, hogy Bajorország akadályozza meg azt. Mint mondta, a németek "valahol a szívükben még mindig gyűlölnek minket".
Horst Seehofer bajor kormányfő végül a rá nehezedő nyomásnak engedve úgy határozott, Bajorország mégsem vesz részt a Mein Kampf-projektben és visszavonja a programra előirányzott 684 ezer dolláros (mintegy 155 millió forintos) támogatását. Utóbb Seehofer azonban kénytelen volt revideálni döntését, mivel azzal az akadémikusok körében és a bajor törvényhozásban, sőt még néhány zsidó vezetőből is felháborodást váltott ki. Salomon Korn, a frankfurti zsidó közösség irányítója például azért hördült fel a bajor kormányfő bejelentése hallatán, mert - mint mondta - már igen nagy szükség volna a Mein Kampf tudományos kritikákkal ellátott kiadására.
Németország "még mindig Hitler árnyékában él"
|
|
|
|
|
|
A NYT cikkírója úgy véli, minden bizonnyal "szenzációs pillanat" lesz a Mein Kampf beeresztése a német kulturális vérkeringésbe: generációk közötti viták sorát fogja kiváltani elsősorban arról, hogy hagyhatták magukat ilyen mértékben "megtéveszteni a szülők és nagyszülők". (Mert manapság mindenki tisztán lát... - szerk.) A Hitler-mű megjelenése az aktuálpolitikát is formálni fogja és tovább táplálja majd Németországnak a második világháború vége óta tartó, mélyen gyökerező pacifizmusát. A cikkíró szerint a Mein Kampf újbóli felszínre kerülése hasonló hatást vált majd ki, mint Daniel Jonah Goldhagen 1996-ban megjelent vitatott műve, a Hitler szolgálatkész hóhérjai című munka, amely a német átlagembereket a zsidók tömeges megölésére való képességgel vádolta. A NYT kolumnistája emlékeztetett rá, hogy Németország szerepvállalását az egyes nemzetközi konfliktusokban, így Koszovóban, Afganisztánban, Líbiában vagy legutóbb Maliban mélyen befolyásolták ezek a szenvedélyes társadalmi viták. Henryk M. Broder német zsidó író ezzel kapcsolatban nemrég úgy fogalmazott, hogy Németország "még mindig Hitler árnyékában él".
Peter Ross Range úgy véli, hatvankilenc évvel a második világháború befejezése után már nincs értelme annak, hogy a németek ne férhessenek hozzá szabadon egy olyan könyvhöz, amely más országokban könnyen beszerezhető. Az amerikai lap cikkírója szerint a nácizmus újjáéledésétől való félelem miatt illegalitásban tartani Hitler „gyűlöletpamfletjét” túlzó reakció.
MTI nyomán
.jpg)
