Kövess minket -on és -en!

Az Európai Zsidó Szövetség (The European Jewish Association, EJA) igazgatója,

Menachem Margolin rabbi az Európai Unió vezetőinek írt levelében nem kevesebbet követel, mint hogy fegyverezzék fel a zsidókat. Az európai titkosszolgálatok, valamint az EU bábkormányainak erőszakszervezetei persze már jó ideje ellenőrzik és figyelik az „antiszemitizmusra” hajló tömeget. De hogy az európai „zsidó közösségek” legális keretek között viselhessenek fegyvert, az tényleg maga a rémálom.

Az időnként a magyarországi antiszemitizmus baljós növekedésén is lamentáló rabbi levelében azzal érvel, hogy a Párizsban történt terrortámadások megmutatták, hogy „sürgősen be kell fejezni a beszédet és cselekedni kell”. A cselekvés pedig szerinte a fegyverviselés biztosítását jelenti a zsidók számára: „Azt kérjük, hogy a fegyverviselést szabályozó törvényeket vizsgálják felül, és tegyék lehetővé meghatározott zsidó közösségek és intézmények számára a fegyverek birtoklását saját védelmük érdekében, továbbá biztosítsák a közösség tagjai számára a szükséges kiképzést a potenciális terrortámadások elhárítása céljából” – olvasható az Európai Zsidó Szövetség igazgatójának az EU vezetőihez intézett levelében.

Menachem Margolin egy múlt szerdai telefoninterjúban az antiszemitizmus „drámai mértékű növekedéséről” beszélt. Mint mondta, szervezete „régóta követeli az európai kormányoktól, hogy történjenek határozott intézkedések”. De mivel nem történtek, bekövetkeztek a párizsi merényletek, amelyek „minket egyáltalán nem leptek meg” – közölte a rabbi, aki szerint sokan „nem mennek a zsinagógákba, és ők sokkal jobban éreznék magukat, ha tudnák, vészhelyzetben számíthatnak kiképzett emberek segítségére”. De vajon az önvédelem joga miért nem illeti meg például azt a sok százezer magyart, aki a cigánybűnözők mindennapos terrorja alatt él? Vajon a „magyarok nem éreznék jobban magukat, ha tudnák, hogy számíthatnak kiképzett emberek segítségére?”

A zsidó vezető azt is elárulta, hogy már tárgyalások is zajlanak „bizonyos fegyverviselési szabályok könnyítése” érdekében, habár – ismerte el – vannak, akik ellenkeznek. „Egyesek attól tartanak, a helyzet (a zsidó követelések teljesítése esetén) ellenőrizhetetlenné válhat” – tájékoztatott a rabbi. A zsidók közül sem mindenki támogatja Margolin rabbi felvetését.

Abraham Cooper rabbi, a Simon Wiesenthal Központ egyik vezetője sem lelkesedik az ötletért: „Ha fegyverrel rendelkezünk, az hasznos lehet, ha egy zsidó embert megtámadnak, de a Charlie Hebdo elleni akcióhoz hasonló merényletek esetén nem sokat segít. Csak a rendőrség és a titkosszolgálatok tudják megvédeni a franciaországi zsidókat a terrorizmustól” – vélekedett Cooper. Annyit azonban ő is megjegyzett, hogy meg kell tenniük a „megfelelő, szükséges és okos lépéseket” a „gyűlöletből fakadó támadások” elleni védekezés megfelelő módjainak megtalálása érdekében. Amihez természetesen csak a zsidóknak van joga.

Perge Ottó, Kuruc.info - Washington Free Beacon nyomán

Kövess minket -on és -en!

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Óriási a szakadék azok között, akik politikai érdekeikhez mérten cserélgetik eszméiket - legyenek liberálisok vagy bolsevikok -, és azok között, akik, mint a nacionalisták, különösen az Arany Hajnal tagjai, hűek maradnak meggyőződéseikhez, olvasható a görög Arany Hajnal honlapján.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.