Amerikai történész: Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet az Egyesült Államok titkos hadserege

Kövess minket -on és -en!

Webster Tarpley, amerikai történész szerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet az Egyesült Államok titkos hadserege,

és Abu Bakr al-Bagdadi, a terrorszervezet vezetője John McCain amerikai szenátor közeli barátja. A történész az iráni IRNA hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a globális terrorizmus pénzelését az amerikai kormány folytatja, és magát a jelenséget is az USA kormánya hozta létre.

Tarpley korábban a Press TV iráni hírcsatornának is nyilatkozott, akkor kijelentette, hogy az amerikai kormány hozta létre az ISIS terrorszervezetet, abból a célból, hogy az ellene folytatott harccal legalizálja a nyugati katonai beavatkozásokat a Közel-Keleten és később Észak-Afrikában.

Tarpley elmondása szerint az amerikai kormány nem közvetlen segítséget nyújt a terrorszervezetnek, hanem ezt térségi "szövetségesein", úgynevezett donorországokon keresztül teszi. Ennek lényege, hogy az amerikai kormány olyan üzleteket köt - többek között - a szaúdiakkal, amely önmagában a közel-keleti félnek jobban megéri mint az amerikaiaknak, de cserébe rejtett záradékként bizonyos szervezetek anyagi támogatását kérik a térségben, így jut el az amerikai pénz olyan térségi terrorszervezetekhez, mint a most épp ISIS néven működő csoport. Az USA főbb donorjai ilyen téren Abdul Rahman al-Faiszal szaúdi herceg, valamint Szaúd Arábia volt amerikai nagykövete.

Archívum

Ha az Egyesült Államok valóban le akarna számolni a terrorszervezettel, azt könnyedén megtehetné egy Szaúd Arábia számára megfogalmazott ultimátummal, amiben követeli, hogy a szaúdiak hagyjanak fel a térségi terrorizmus támogatásával. Ezen felül, ha az amerikai kormány valóban fel akarná számolni a terrorszervezet, a Fehér Ház a szíriai kormányt kellene támogassa, mert ez jelentené a terrorizmus elleni legális harcot. Tarpley szerint ennek ellenére az látható, hogy az amerikaiak a szíriai kormánycsapatokat bombázzák, ha azok jelentős előrelépést érnek el a terroristák elleni harcban.

Tarpley emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a terrorszervezet az amerikai közösségi médiát használja a szervezkedésre, valamint propagandaanyagainak terjesztésére. Ha ez a terjeszkedés valóban problémát jelente az amerikaiaknak, kötelezhetnék a Facebookot, hogy törölje a terroristákkal kapcsolatban álló tartalmakat, ahogy azt számos más esetben is megtették. Tehát a terrorszervezet csak akkor lehet jelen az interneten és az amerikai közösségi médiában, ha az amerikai kormány azt úgy akarja.

A történész emellett párhuzamot vont az al-Kaida 1980-as években történő megjelenése és Afganisztán amerikai megszállása, valamint az ISIS megjelenése és az amerikaiak szíriai beavatkozásai közt, ami szintén azt mutatja, hogy az amerikai kormány rutinszerűen támogatja a nemzetközi terrorizmust, hogy elérje térségi célkitűzéseit. Ennél fogva az amerikai kormány felelős azokért a tömeggyilkosságokért is, melyeket az általuk közvetett módon támogatott terrorszervezet elkövet.

(Hídfő.net nyomán)

Kövess minket -on és -en!

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

1945. október 30-án a szovjetek előző nap egy összfegyvernemi hadsereggel és gépesített csapatokkal Budapest irányába megindított támadása gyorsan teret nyert.

A "Festung Budapest" védelmét ellátó honvéd seregtestek egyike volt az esztergom-tábori 1. honvéd páncéloshadosztály.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendôrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 5. napján, délelôtt 10 órakor.

George Orwell angol író 1984 című politikai fikciója 1949-ben jelent meg. A hidegháború alatt írt regény a sztálini rezsim bírálata, legalábbis a megjelenése idején kizárólagosan így interpretálták, de a dolog később megváltozott.

A történet 1945. január 6-án, Mezőberényben kezdődött.  A megszállás után először a németes nevű magyar embereket szedték össze, ám később a fogolylétszámok kiegészítése végett bárkit elhurcolhattak.

1945. január 24-én munka után hazafelé menet Budapesten, a Bethlen Gábor utcában mellém toppant két tatárképű szovjet katona, és fegyverrel egy közeledő, civilekből álló csoportba kényszerített.

Habár keveset tudunk Mátyás király híres édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek az életéről, azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy erős és talpraesett asszony volt. Férje távollétében az ország legnagyobb méretű uradalmát igazgatta, de Hunyadi halálát követően politikai érzékéről is számot adhatott.

1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesültek meg, vagy estek fogságba.