Kövess minket -on és -en!

Az Európai Unió országai kedden megkezdik azoknak a koszovóiaknak a hazaszállítását, akiknek elutasították a menedékkérelmeit,

erősítette meg a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának hétfőn a koszovói belügyminisztérium. Az osztrák, a magyar és a szerb belügyminiszter a múlt héten Belgrádban a koszovóiak szárazföldön történő hazaszállításáról is tárgyalt. A Szabad Európa Rádió internetes oldalán olvasható beszámoló szerint kedden 80 koszovóit szállítanak repülőgéppel Pristinába az EU különböző tagországaiból.

A pristinai belügyminisztérium azt is közölte, hogy a visszatérők nem vehetnek részt a kormány visszaintegrálási programjában, mert az csak azokra vonatkozik, akik 2010. július 28. előtt hagyták el az országot. Ennek ellenére a hatóságok azt ígérik, hogy a sürgős esetekben orvosi ellátást és a visszatérők lakhelyükre való szállítását is vállalják. Emellett a szakképesítésben és az álláskeresésben is segítséget nyújtanak. Koszovót ősz óta több tízezren hagyták el, hogy az Európai Unió országaiban - főleg Ausztriában és Németországban - próbáljanak szerencsét.

A koszovóiak többsége illegálisan jutott az EU országaiba - köztük Magyarországra -, ahol menedékért folyamodott, mivel azonban a legtöbb uniós állam biztonságos származási országnak tartja Koszovót, a kérelmeket elutasították. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter pénteken Pristinában jelentette be, hogy kéthetente, vagy - szükség esetén - gyakrabban charter repülőgéppel fogják hazaszállítani Ausztriából az elutasított menedékkérelemmel rendelkező koszovóiakat. Az osztrák, a magyar és a szerb belügyminiszter a múlt héten Belgrádban a koszovóiak szárazföldön történő hazaszállításáról is tárgyalt.

(MTI)

Kövess minket -on és -en!

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.