Kövess minket -on és -en!

Az osztrák kormány pénteken elindította Hitler Braunauban álló szülőházának kisajátítási folyamatát, hogy az évek óta üresen álló épület ne válhasson "neonácik emlékhelyévé".

Hitler 1889-ben született a német határon fekvő kisvárosban, Braunau am Innben. A Führer  szülőháza – egy nagy méretű saroképület – több mint száz éve egy, a városban lakó nő családjának tulajdonában van. 1972-ben az osztrák kormány bérleti szerződést kötött a tulajdonossal, és sérült emberek központját rendezte be az épületben. A megállapodás azonban öt éve felbomlott, mert a tulajdonos nem adott engedélyt a szükséges felújítási munkákra.

A kormány április 9-én döntött úgy, hogy kisajátítja az ingatlant, amely 2011 óta üresen áll. A házat nem lehet lebontani, mivel a város történelmi központjában van és műemlékvédelem alatt áll.

„A belügyminisztérium illetékesei évekig próbálkoztak az ingatlan megvásárlásával, ám ezek a kísérletek kudarcba fulladtak. Jelenleg az egyetlen lehetőség arra, hogy az Osztrák Köztársaság birtokába kerüljön, a kisajátítás” – közölte pénteken a belügyi tárca, bejelentve a vonatkozó törvényjavaslat beterjesztését. Mint hozzáfűzték: a tulajdonos „megfelelő kompenzációban” részesül.

A Hitler-ház ügye élénk vitát táplál a 17 ezer lakosú Braunauban. Akadnak szélsőséges liberálisok, akik szerint menekültközponttá kellene változtatni, a kommunista érzelműek Ausztria "felszabadulásának" szentelt múzeumot látnák szívesen benne, de vannak olyanok is, akik szerint le kellene bontani.

Kövess minket -on és -en!

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

A brit Telegraph arról ír: részletes útmutatót kaptak walesi óvodák, hogy a kisgyermekek körében is lépjenek fel a rasszista jelenségek ellen.

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

A poloskáktól szenvedtem a legtöbbet. Este hazaérve a barakkban poloskazápor fogadott: a deszkákról, a gerendákról zuhanórepülésben tömegesen leptek el bennünket. Nem egy fogolytársam pusztult bele abba, hogy a fülébe hatoló rovartól képtelen volt megszabadulni.