Az osztrákok többsége már nem látja szívesen a bevándorlókat

Kövess minket -on és -en!

Az osztrákok kétharmada „inkább rossznak” vagy „nagyon rossznak” tartja az együttélést Ausztriában a bevándorlókkal és a menekültekkel – derült ki az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) által készített felmérésből.

A bevándorlókkal szemben a megkérdezettek 67, a menekültekkel szemben 68 százaléknak voltak ellenérzései. Ez jelentős emelkedést mutat a legutóbbi, tavaly áprilisban elvégzett hasonló felmérés eredményeihez képest: akkor 47,5, illetve 45 százaléknak volt negatív képe a bevándorlókról.

A muszlimokkal való együttélést 67 százalék rossznak ítélte meg, míg ez az arány 2022 tavaszán még 60 százalék volt – ismertette az osztrák hírügynökség vasárnap a héten közzétett felmérés eredményét.

Jelentések

Az ausztriai integrációs barométert rendszeres elvégzi az ÖIF Peter Hajek politológus-közvéleménykutató intézetének együttműködésével. A felmérésben ezer 16 év feletti osztrák állampolgárt kérdeztek arról, hogyan viszonyul az országban élő bevándorlókhoz.

Az előző felméréshez képest az arányok változását a szakértők azzal magyarázzák, hogy a tavalyi pozitívabb hozzáállást az Ukrajnából érkező menekültek iránti szolidaritás fellángolása okozta, írja az MTI.

Az együttélés problémái leginkább a közterületeket, a lakóövezeteket és az iskolákat érinti a felmérés szerint.

Susanne Raab osztrák integrációs miniszter az eredményekkel kapcsolatban azt mondta: világossá vált, hogy a koronavírus-járvány számos olyan aggályt elfedett, amely most újra felszínre kerül a bevándorlókkal kapcsolatban, például megint egyre többen aggódnak amiatt, hogy megismétlődhet a 2015-öshöz hasonló menekülthullám.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az integráció sikere mindig az érkező emberek számától is függ, ezért Ausztria szorgalmazza, hogy „Európa közös erővel állítsa meg az illegális bevándorlást”.

Kövess minket -on és -en!

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

A „White Australia” (Fehér Ausztrália) nevű csoportot betiltották az anyaországban olyan gyűlöletbeszéd-ellenes gumijogszabályok alapján, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a szervezettel való pusztán gondolati vagy szervezeti társulást.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Ki árja, félvér, nem-árja – a félvérek és nem-árják jogállása – a nem-árják állampolgársága, házassága, hivatalviselése – a harctéri szolgálatból eredő kiváltságok, ésatöbbi.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Az 1942-es év mind a hadiállapot, mind pedig a magyar lehetőségek szemszögéből a világháború legkecsegtetőbb éve volt.

A világgazdaság járvány miatti lenullázását követő „újrakezdésének” programját Covid–19: The Great Reset címmel publikálta a davosi Világgazdasági Fórum saját kiadója.

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

Ez a cikk nem elszabadult vadállatok, hanem két harckocsi bemutatására vállalkozik. A német harckocsigyártás 1942. óta mind a mai napig előszeretettel nevezi el nagyragadozókról járműveit. A Panzer-V harckocsi közkeletű elnevezése a „párduc” volt.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

A Pesti városrész megerődítése három időszakra osztható fel. Az első 1944. szeptemberében kezdődött.

Németország és Olaszország vezetői 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit. Magyarország területe csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.

Az alábbi írás a szerző utolsó írása, amelyet 1999. augusztusában vetett papírra és a Magyar Összetartás 1999. novemberi számában látott napvilágot.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

1945. január 18-án az 5. SS-páncéloshadosztály a Balaton észak-keleti csücskén lévő Csajág körzetéből indította meg délkeleti irányú támadását.

A feltétel nélküli megadás szerencsétlen gondolata, amely nagymértékben hozzájárult a második világháború meghosszabbításához, 1943. január 1-én Casablancában született.