Az osztrákok többsége már nem látja szívesen a bevándorlókat

Kövess minket -on és -en!

Az osztrákok kétharmada „inkább rossznak” vagy „nagyon rossznak” tartja az együttélést Ausztriában a bevándorlókkal és a menekültekkel – derült ki az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) által készített felmérésből.

A bevándorlókkal szemben a megkérdezettek 67, a menekültekkel szemben 68 százaléknak voltak ellenérzései. Ez jelentős emelkedést mutat a legutóbbi, tavaly áprilisban elvégzett hasonló felmérés eredményeihez képest: akkor 47,5, illetve 45 százaléknak volt negatív képe a bevándorlókról.

A muszlimokkal való együttélést 67 százalék rossznak ítélte meg, míg ez az arány 2022 tavaszán még 60 százalék volt – ismertette az osztrák hírügynökség vasárnap a héten közzétett felmérés eredményét.

Hírek

Az ausztriai integrációs barométert rendszeres elvégzi az ÖIF Peter Hajek politológus-közvéleménykutató intézetének együttműködésével. A felmérésben ezer 16 év feletti osztrák állampolgárt kérdeztek arról, hogyan viszonyul az országban élő bevándorlókhoz.

Az előző felméréshez képest az arányok változását a szakértők azzal magyarázzák, hogy a tavalyi pozitívabb hozzáállást az Ukrajnából érkező menekültek iránti szolidaritás fellángolása okozta, írja az MTI.

Az együttélés problémái leginkább a közterületeket, a lakóövezeteket és az iskolákat érinti a felmérés szerint.

Susanne Raab osztrák integrációs miniszter az eredményekkel kapcsolatban azt mondta: világossá vált, hogy a koronavírus-járvány számos olyan aggályt elfedett, amely most újra felszínre kerül a bevándorlókkal kapcsolatban, például megint egyre többen aggódnak amiatt, hogy megismétlődhet a 2015-öshöz hasonló menekülthullám.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az integráció sikere mindig az érkező emberek számától is függ, ezért Ausztria szorgalmazza, hogy „Európa közös erővel állítsa meg az illegális bevándorlást”.

Kövess minket -on és -en!

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Nemzetiszocialista párttag volt-e a saját nagyapám? Erre a kérdésre mostantól minden német választ kaphat az amerikai Nemzeti Levéltár segítségével, amely először tette közzé az interneten a NSDAP teljes fennmaradt tagnyilvántartását.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

A tömeges deportálások megindítása szervesen összefonódott a magyarországi szovjet hatalom kiépítésének szándékával, s abban a magyarországi kommunisták tettestársként működtek közre.

Megmondom őszintén, hogy e sorok írása közben visszasírtam bármit, akármelyik cikkemet az elmúlt évekből. Nem azért, mert az Oppenheimer egy rossz film, vagy mert nem szerettem volna kritikát írni róla, sőt, épp ellenkezőleg.

„Amerika megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak.

Zala megyében, a dombos Göcsejben fekszik Nova, "Göcsej szíve". A község eseményekben dús történetében akadt néhány olyan, amelyet érdemes feljegyezni. Ilyen volt Szálasi Ferenc látogatása 1945 februárjában.

1941. március 7-én sokkoló hír futott be Karl Dönitz admirális, a német tengeralattjáró-flotta főparancsnokának törzséhez. 

A másodszor bombázott Dunai Repülőgépgyárban jelentősebb emberveszteség nem volt, mert az első bombázás nagyszámú áldozatából tanulva, a riasztás után mindenki az óvóhelyre vonult – ugyanakkor a bombatámadás a pontosabb célzás eredményeként, az április 3-inál jóval nagyobb károkat okozott.

A német páncélos fegyvernem által 1941 őszéig elért sikerek sokkal inkább a csapatok kiképzettségének, a harcjárművekbe szerelt híradóeszközök útján megvalósult céltudatos vezetésnek és a gyakorlatban nagyrészt bevált szervezeti formáknak voltak köszönhetőek.

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira.

1980. december 24-én halt meg Aumühlében Karl Dönitz, a Német Haditengerészet főparancsnoka, illetőleg Adolf Hitler halálát követően rövid ideig a Német Birodalom elnöke.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Napjaink egyik legismertebb arca Che Guevaráé. Pólókon és egyéb viseleti tárgyon láthatjuk viszont portréját, mint a baloldaliak számára a „szabadság és a társadalmi igazságtalanság elleni bátor küzdelem” példaképe.