Kövess minket -on és -en!

Az osztrákok kétharmada „inkább rossznak” vagy „nagyon rossznak” tartja az együttélést Ausztriában a bevándorlókkal és a menekültekkel – derült ki az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) által készített felmérésből.

A bevándorlókkal szemben a megkérdezettek 67, a menekültekkel szemben 68 százaléknak voltak ellenérzései. Ez jelentős emelkedést mutat a legutóbbi, tavaly áprilisban elvégzett hasonló felmérés eredményeihez képest: akkor 47,5, illetve 45 százaléknak volt negatív képe a bevándorlókról.

A muszlimokkal való együttélést 67 százalék rossznak ítélte meg, míg ez az arány 2022 tavaszán még 60 százalék volt – ismertette az osztrák hírügynökség vasárnap a héten közzétett felmérés eredményét.

Az ausztriai integrációs barométert rendszeres elvégzi az ÖIF Peter Hajek politológus-közvéleménykutató intézetének együttműködésével. A felmérésben ezer 16 év feletti osztrák állampolgárt kérdeztek arról, hogyan viszonyul az országban élő bevándorlókhoz.

Az előző felméréshez képest az arányok változását a szakértők azzal magyarázzák, hogy a tavalyi pozitívabb hozzáállást az Ukrajnából érkező menekültek iránti szolidaritás fellángolása okozta, írja az MTI.

Az együttélés problémái leginkább a közterületeket, a lakóövezeteket és az iskolákat érinti a felmérés szerint.

Susanne Raab osztrák integrációs miniszter az eredményekkel kapcsolatban azt mondta: világossá vált, hogy a koronavírus-járvány számos olyan aggályt elfedett, amely most újra felszínre kerül a bevándorlókkal kapcsolatban, például megint egyre többen aggódnak amiatt, hogy megismétlődhet a 2015-öshöz hasonló menekülthullám.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az integráció sikere mindig az érkező emberek számától is függ, ezért Ausztria szorgalmazza, hogy „Európa közös erővel állítsa meg az illegális bevándorlást”.

Kövess minket -on és -en!

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.